Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. július 2. 17:10 Vállalat

Egyre erősebb a magyar kötődése a világ egyik legnagyobb 3D nyomtatókat gyártó cégének

A Formlabs nevű vállalkozás egy Kickstarter gyűjtésből (azaz közösségi finanszírozásból) indult 2013-ban, és mára oda jutott, hogy 153 millió dollár, azaz közel 45 milliárd forint árbevételt termel egy évben. A cégnek 109 saját szabadalma van, és világszerte már hatszáznál is több alkalmazottat foglalkoztat. Érdekesség azonban, hogy ennek a létszámnak igen jelentős része magyar, és várhatóan egyre több lesz belőlük. Idén tavasszal már közel 40 budapesti alkalmazottjuk volt, de a következő egy-két évben legalább száz fősre szeretnének nőni.

A Formlabs fejlődését kockázatitőke-befektetések segítik, a cég értéke ma már 2 milliárd dollár, tehát közel 600 milliárd forint, ez az értékelés a legutóbbi, azaz májusi 150 millió dolláros tőkebevonásból számolható ki – ekkor a SoftBank szállt be a társaságba. Ez már az ötödik köre volt a folyamatos tőkebevonásnak.

Az amerikai cég vezetésében benne van Lakatos Dávid, aki a Massachusetts Institute of Technology (közismertebb nevén MIT, a világ top5 egyetemeinek egyike) diákja. Nem sokkal a cég indulása után csatlakozott céghez, ma pedig már fejlesztési igazgató. A magyar irodanyitáshoz az ő hazai kötődése is kellett, de ma már nem ez az elsődleges szempont: az itteni eredmények miatt is biztosak a cégnél abban, hogy jelentős lesz a magyar bővülés. Lakatos Dávid aztmondja

egy nemzetközi technológiai cég számára Budapest a jól képzett és motivált munkaerő miatt vonzó helyszín.

A 3D nyomtatás egy nagyon gyorsan növekvő terület, bár manapság kisebb érdeklődés övezi, mint néhány éve. Akkoriban ugyanis sokan azt várták, hogy gyakorlatilag minden háztartásban lesz egy ilyen berendezés, és még a boltba se kell elmenni, ha például egy alkatrészre vagy új berendezésre lesz szükségünk. Majd egyszerűen kinyomtatjuk magunknak otthon. Ezzel szemben a mai valóság az, hogy a 3D nyomtatás egyelőre nem a lakossági, hanem az ipari, és egyre inkább az egészségügyi felhasználásban növekszik.

A globális 3D nyomtató értékesítés, és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások piaca 10 milliárd dolláros volt 2019-ben, és évente 24 százalékos növekedést várnak a következő években. A felhasználás pedig szinte teljesen az ipari területekről jön: a prototípusok készítése helyett ma már a működő alkatrészek és szerszámok készítése a legfontosabb terület.

A piac nagy részét Észak-Amerika (38 százalék) és Európa (28 százalék) adja, a gyártásban erős Ázsia aránya (30 százalék) ugyan szintén jelentős, de egyelőre jóval kisebb annál, mint amit a tömegtermelésben játszott szerepéhez képest várnánk. A 3D nyomtatás leginkább a magas hozzáadott értékű és magas technológiát alkalmazó területeken, a fejlett országokban használható, a cégek jelentős anyagköltséget, gyártási és szállítási időt takaríthatnak meg vele.

A technológiája alapjai tulajdonképpen már évek óta adottak, a fő feladat most az, hogy ezeket olcsóbbá, pontosabbá tudják tenni. Ezt segíti, hogy a 2000-es évek elején kezdtek lejárni az egyes eszközökre vonatkozó korábbi szabadalmak, és azóta jelentős mértékű fejlődés indult be.

Három alaptechnológia létezik ma, angol rövidítés alapján az SLA, az FDM és az SLS, amelyekről a mondat végén lévő csillagra kattintva megnyíló jegyzetben írjuk le a részleteket*SLA (sztereolitográfia) –  ebben lézer segítségével folyékony műanyagot szilárdítanak meg a kívánt formában. Ez nagy pontosságú, elég stabil és ellenálló anyag, 20-30 mikrométeres felbontást tesz lehetővé.
FDM (fúziós depozíciós modellezés) – ez a rendszer műanyag port olvaszt meg, és egy ragasztópisztolyhoz hasonlóan cseppenként építi fel a kívánt tárgyakat. Előnye, hogy olcsó és gyors, egy ilyen nyomtatót olcsó kereskedelmi termékekből meg lehet építeni. A nyomtatott tárgyak viszont nem túl tartósak és stabilak, ezért alapvetően prototípus készítésre, látványmodellek gyártására megfelelő, pontossága is csak 0,1 mm.
SLS (szelektív lézer szinterezés) – ez a rendszer is műanyag porral dolgozik úgy, hogy lézer segítségével a porral feltöltött térben megszilárdítják a kívánt részeket, míg a maradék por visszamarad, ismét fel lehet használni. Hátránya, hogy drágább és lassabban használható, viszont tartós és nagy pontosságot tesz lehetővé. Ehhez hasonló elven már fémeket is lehet 3D-nyomtatni.

Különböző méretű és technológiájú nyomtatók a Formlabs irodájában.

A Formlabs az SLA nyomtatókkal indult, és a korábban 70-80 ezer dolláros árát 3 ezer dollárra szorította le. Ám egyre nagyobb szükség volt a nagyobb nyomtatott tárgyakra is, így egyre nagyobb nyomtatókat kellett készíteni. Az ipari alkalmazásokhoz pedig az SLS technológia előnyösebb lehet, ha fontos a tárgyak hőállósága és keménysége is. 

A felhasznált anyagokban is nagy a fejlődés, a Formlabs egy ohioi vegyipari céget vásárolt meg 2019-ben. Ez nem csak a nyomtatáshoz szükséges alapanyag előállítása miatt fontos. Az egészségügyi felhasználáshoz elengedhetetlen a biokompatibilis anyagok biztosítása, egy ezen a területen jártas cég pedig nemcsak a technológiát, hanem az egészségügyi területen kiemelten fontos engedélyeztetési és tanúsítási szaktudást is biztosítani tudja.

A 3D nyomtatás ugyanis ott éri meg, ahol egyedi, vagy nagyon kis szériás gyártásra van szükség: ez az iparban a prototípus készítés mellett olyan területeken is egyre inkább hatékony, ahol nem éri meg a fröccsöntéshez drágán készíthető egyedi öntőformák legyártása, mert sosem lesz elég nagy ehhez a darabszám. A légi iparban például, ahol évente csak pár száz darabot adnak el a legkelendőbb repülőgépekből is, ez már rutinszerűen használt eljárás.

Orvosi területeken a leginkább a műtéti eljárást segítő személyre szabott eszközök piaca nőtt. Egyre nagyobb szerepet kapnak az egyedi ékszerek és kiegészítők is, egyre több vállalkozás ismeri fel az egyedi dísztárgyak és ajándékok készítésében rejlő lehetőségeket.

Motiváló feladat

A budapesti irodában a Formlabs főként szoftverfejlesztőket foglalkoztat. Az SLA nyomtatóknál az egyik fő kihívás az, hogy a térben megtervezett tárgyak pontos nyomtatásához megfelelő tartószerkezetet is nyomtatni kell, ami biztosítja hogy a nyomtatási tárgy kapcsolódjon a platformhoz és ne mozduljon el a nyomtatás során. 

A nyomtatott darabokat ilyen támasztók tartják

Ezt a cég szoftvere automatikusan generálja, a felhasználók pedig elvárják, hogy ez gyorsan és pontosan működjön. Ehhez azonban összetett matematikai modellezésre van szükség, amihez jól jön a magas színvonalú hazai matematikus és programozó képzés.

A budapesti mérnökcsapatot Török Balázs vezeti, aki az ELTE programozó-matematikus szakán végzett, és többek között a Prezinél és a Nokiánál is dolgozott korábban. A hazai mérnököktől ugyanazt a szakmai színvonalat várják el, mint az Egyesült Államokban, ám nálunk a jelentkezők nagyobb arányban tudnak ennek megfelelni.

A fő előnyüknek azt tartják, hogy míg Bostonban vagy a Szilícium-völgyben számos izgalmas, gyorsan növekvő új technológiai vállalat van, Budapesten inkább a nagyvállalatoknál dolgoznak a mérnökök. Az ilyen cégeknél pedig egy idő után nincsenek már nagyon izgalmas kihívások, így sokszor azzal lehet a legjobb szakembereket megnyerni, ha izgalmas feladatot kaphatnak, és látják a munkájuk eredményét.

Nem mellékes az sem, hogy a cégnél minden alkalmazott – ha fejlesztő, ha más területen dolgozik – annyit nyomtat saját magának, amennyit csak akar.

Európai szolgáltatóközpont

A Formlabs először Berlinben hozta létre az európai szolgáltatóközpontját, mert közel akartak lenni a vevőikhez, amelyek főleg nyugat-európai cégek. Nagyon erős azonban a verseny Németországban nemcsak a technológiai szakembereket, de az értékesítés, támogatás és pénzügy területén is.
 
Ezért egyre több területet hoztak át Budapestre, amely elsősorban nem azért vonzó, mert olcsóbb (hiszen a berlini fizetéseknél ugyan alacsonyabbak valamivel az itteni bérek, de a különbség nem jelentős), hanem azért, mert elkötelezettebb munkavállalókat találnak.

A multinacionális nagyvállalatok szolgáltatóközpontjaiban (ssc-k) csak Budapesten közel 50 ezren dolgoznak, tízből egy diplomás állás a fővárosban ezeknél a cégeknél van. Mivel a globális nagyvállalatok jellemzően csak a folyamatok belépő vagy közepes szintjét hozzák ide, ezek a munkák egy idő után a tapasztaltabb munkavállalóknak már nem ígérnek túl sok izgalmat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok szellemi teljesítményét a járványban is jól lehet exportálniMinden tizedik fővárosban élő diplomás az üzleti szolgáltatóközpontok egyikében dolgozik, amelyek nagy mértékben exportálják a tudást.

A Formlabsnál ebben látják a lehetőséget: mivel egyelőre kevés olyan vállalat van Budapesten, amelyi a világpiacra gyárt innovatív termékeket, az ilyen lehetőség nagyon érdekli a jelölteket – mondja Jakab Kriszta, a magyar csapat munkavállalókért és cégkultúráért felelős vezetője. 

A cég stratégiája szerint a ténylegesen fenntartható üzleti modellt a fogyasztók köré kell építeni: ugyan mások is adnak el 3D nyomtatókat, ők a szolgáltatás és a támogatás terén akarnak kitűnni. 

Tapasztalataik szerint különösen az egészségügy, azon belül a fogászat területén van nagyon gyors fejlődés. A műtétekhez például olyan célszerszámokat lehet gyártani, amelyek tökéletesen illeszkednek a pácienshez, és így gyorsabb és pontosabb lesz velük a beavatkozás.

Lakatos Dávidék aktívan keresik azokat a magyar cégeket, amelyeknek versenyelőny lehet a világpiacon is újdonságnak számító technológiák és berendezések használata.

Vállalat 3D nyomtatás Formlabs munkaerő üzlet Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2021. július 28. 06:06 Vállalat

Nagyon erős következő évvel pattanna vissza a Budapest Park, miután megtizedelte a járvány

Annyi külföldi koncertet kellett elhalasztani, hogy ha ezt mind bepótolják, akkor rendkívül erős szezon jöhet össze.

Torontáli Zoltán
2021. július 27. 16:36 Közélet, Vállalat

Miért kell a kasszánál a papírnyugtát átvenni, ha legtöbbször azonnal kidobjuk?

Ma már elég egyszerű megoldani, hogy digitálisan kapja meg a vásárló a bizonylat hű másolatát, ám ennek ellenére is nyomtatunk ezerrel.

Jandó Zoltán
2021. július 27. 06:45 Adat, Vállalat

A negyedik hullám árnyékában épp csak lábadozik a magyar szállodaipar

Katasztrofális volt a legnagyobb hotelcégeknek 2020, és most is csak egy hajszállal jobbak a kilátások. Nagy a bizonytalanság, a korábbi nyereségre még éveket kell várni.

Fontos

Torontáli Zoltán
2021. július 29. 16:15 Élet

Száz év és egy nap kellett ahhoz, hogy a világ egyik legfontosabb gyógyszerének piacán árverseny induljon

Melyik inzulint kéri, a drágábbat vagy az olcsóbbat? - ezt a kérdést eddig nem tehette fel a patikus, de most már nem kizárt, hogy egyszer ilyen is lesz.

Hajdu Miklós Kasnyik Márton
2021. július 29. 05:19 Közélet

A melegellenes retorikával akár új szavazókat is próbálhat szerezni magának a Fidesz

A magyar szavazók 15 százaléka nem fideszes, de ellenzi a melegek jogegyenlőségét. Ők és a hezitáló fideszesek lehetnek az LMBTQ-ellenes fordulat precíziós célpontjai.

Avatar
2021. július 28. 16:11 Világ

Most már az EU is azt mondja, hogy a klímaválságra nincs csodaszer, alkalmazkodnunk kell

Az unió nemrég elfogadott adaptációs stratégiája ambiciózus, de kérdés, hogy elég ambiciózus-e? A Green Policy Center elemzése erre keresi a választ.