Ha a termékek teljes értékláncát végigkövetjük, hazánknak az USA-val szemben a legnagyobb a kereskedelmi többlete, főleg az autóiparnak köszönhetően.
Legalábbis akkor, ha a tervezett kapacitással indulnak be az új üzemek, és más országok kapacitásában sem lesz túl nagy változás.
A magyarországi üzemek is megérzik a német járműipar válságát. További leépítésekre is lehet számítani.
Lekerült a teher az európai autógyártók válláról, hogy az olcsó elektromos modelljeiket még idén piacra dobják. Azok a gyártók nem örülnek, amik a szabályozást figyelembe véve fejlesztettek.
Amikor spórolni kell, akkor a Németországnál olcsóbb gyártóhelyszínek kerülnek előtérbe.
A kínai versenytársak és az amerikai állami támogatások miatt szenvednek az európai szereplők, megrendeléseket buknak és beruházásokat halasztanak el.
Még mindig viszonylag ritka a tényleges sztrájk Magyarországon, pedig amikor meglépik, annak jelentős hatásai vannak.
A Mercedes, a Stellantis, a Volkswagen a fenntarthatósági lista élén végzett, a BYD viszont csak két globális autógyártót előzött meg.
Az egy főre jutó nettó jövedelem jóval az inflációt meghaladó ütemben, mintegy 130 százalékkal nőtt a megyei jogú városokban.
A járvány alatt volt kereslet, de nem volt elég alkatrész a gyártáshoz, míg most már fel lehetne pörgetni a gyárakat, csakhogy eltűntek a vevők.