Kecskemét és Tatabánya a 2010-es évek győztese, de minden magyar nagyváros látványosan gazdagodott
Kecskeméten és Tatabányán nőtt legnagyobb arányban az életszínvonal a magyar megyeszékhelyek közül az előző évtizedben. Az egy főre jutó nettó jövedelem mindkét városban mintegy 150 százalékkal nőtt 2011 és 2021 között, Tatabánya így öt, Kecskemét pedig hét pozíciót javított.
- Mindkét város ipari központtá vált az utóbbi időben. Az ország egyik legnagyobb gyárában, a kecskeméti Mercedesben 2012-ben kezdődött el a termelés, Tatabányán pedig több kisebb-nagyobb gyár kezdte el a működését.
- Mellettük két megyei jogú városban, Érden és Hódmezővásárhelyen is hasonló mértékben nőtt az egy főre jutó nettó jövedelem.
Számokban: a többi városhoz képest Nagykanizsa (-6), Dunaújváros (-5), Eger (-4) és Zalaegerszeg (-4) rontott leginkább a pozícióján. Arányaiban is ezekben a városokban nőtt legkevésbé az egy főre jutó nettó jövedelem (nagyjából 100-120 százalékkal).
- A mutató a személyi jövedelemadó adatokból indul ki (a cikk ötletét a Péncentrum cikke adta, amelyben a legszegényebb településeket mutatták be), „nagy vonalakban egész jó képet adhat”, ugyanakkor vannak korlátjai, például nem számol a vállalkozói vagy egyéb nem szja-köteles jövedelmekkel.
- Esetünkben pedig Sopronnál torzít látványosan, mivel csak a belföldi jövedelmet veszi alapul, miközben a városból sokan ingáznak Ausztriába.
Tágabb kontextus: a számok tükrözik a 2010-es évtized alighanem legfontosabb magyarországi gazdasági folyamatát, az életszínvonal látványos növekedését. A megyei jogú városokban átlagosan*a lakosságszámmal való súlyozás nélkül 133 százalékkal nőtt az egy főre jutó nettó jövedelem 2011 és 2021 között, ami jelentősen meghaladja az ebben az időben mintegy 50 százalékos inflációt (ez az itthon látványos változás ugyanakkor régiós szinten átlagosnak mondható).
- A KSH országos adatai némileg visszafogottabb növekedést mutatnak, az egy főre jutó reáljövedelem nagyjából 50 százalékkal nőtt ebben az időszakban.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
