Kecskemét és Tatabánya a 2010-es évek győztese, de minden magyar nagyváros látványosan gazdagodott
Kecskeméten és Tatabányán nőtt legnagyobb arányban az életszínvonal a magyar megyeszékhelyek közül az előző évtizedben. Az egy főre jutó nettó jövedelem mindkét városban mintegy 150 százalékkal nőtt 2011 és 2021 között, Tatabánya így öt, Kecskemét pedig hét pozíciót javított.
- Mindkét város ipari központtá vált az utóbbi időben. Az ország egyik legnagyobb gyárában, a kecskeméti Mercedesben 2012-ben kezdődött el a termelés, Tatabányán pedig több kisebb-nagyobb gyár kezdte el a működését.
- Mellettük két megyei jogú városban, Érden és Hódmezővásárhelyen is hasonló mértékben nőtt az egy főre jutó nettó jövedelem.
Számokban: a többi városhoz képest Nagykanizsa (-6), Dunaújváros (-5), Eger (-4) és Zalaegerszeg (-4) rontott leginkább a pozícióján. Arányaiban is ezekben a városokban nőtt legkevésbé az egy főre jutó nettó jövedelem (nagyjából 100-120 százalékkal).
- A mutató a személyi jövedelemadó adatokból indul ki (a cikk ötletét a Péncentrum cikke adta, amelyben a legszegényebb településeket mutatták be), „nagy vonalakban egész jó képet adhat”, ugyanakkor vannak korlátjai, például nem számol a vállalkozói vagy egyéb nem szja-köteles jövedelmekkel.
- Esetünkben pedig Sopronnál torzít látványosan, mivel csak a belföldi jövedelmet veszi alapul, miközben a városból sokan ingáznak Ausztriába.
Tágabb kontextus: a számok tükrözik a 2010-es évtized alighanem legfontosabb magyarországi gazdasági folyamatát, az életszínvonal látványos növekedését. A megyei jogú városokban átlagosan*a lakosságszámmal való súlyozás nélkül 133 százalékkal nőtt az egy főre jutó nettó jövedelem 2011 és 2021 között, ami jelentősen meghaladja az ebben az időben mintegy 50 százalékos inflációt (ez az itthon látványos változás ugyanakkor régiós szinten átlagosnak mondható).
- A KSH országos adatai némileg visszafogottabb növekedést mutatnak, az egy főre jutó reáljövedelem nagyjából 50 százalékkal nőtt ebben az időszakban.
Adat
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
