Matolcsy György fél éve még kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját. Aztán belenézett a jövő évi költségvetési tervezetbe, és pozitív hangot ütött meg.
A hatósági árakat a gazdasági racionalitás oldaláról nincs értelme értékelni. De ha már vannak ilyenek, akkor azok hatását fontos kimutatni.
Téved a Magyar Nemzeti Bank a kiugróan magas hazai infláció okával kapcsolatban, sokkal inkább a fogyasztási adók növelésének következményeit kellene számszerűsíteni.
A kormány az olcsó vállalati hitelekkel a recesszió elkerülését célozza meg, a jegybank viszont hűtené a gazdaságot.
A tegnapihoz hasonlóan éles bírálatözönt még nem zúdított a kormányra, de kifogásai jó részéről beszélt vagy írt már a 2019 után egyre kritikusabbá váló jegybankelnök.
Meglepően sok mindenben ért egyet Matolcsy György, az építési vállalkozók és az ellenzék. Például abban, hogy nem csak a tehetősebbek lakásszerzését kellene támogatnia az államnak.
Matolcsy Györgyre hallgatva egy kicsit fékezett a kormány az év végén, de csak hogy az év elején a gázt újra tövig nyomva készülhessen az idei választásokra.
Csak Lengyelországban vár az Európai Bizottság jövőre a Matolcsy György által nemrég emlegetett öt százalékosnál magasabb inflációt jövőre.
Évtizedes reflexeivel megy szembe a jegybankelnök, látszólag ismeretlen okból. A forint, az ingatlanpiac és általában a magyar gazdaság helyzetét is meghatározhatja ez a fordulat.
A magyar jegybankelnök és az angol liberális gazdasági újság is Európa világgazdasági jelentőségének csökkenéséről írt, de más következtetésre jutottak.