Éles különbség a német ipar mostani és 2020-as válsága között, hogy számos vállalat megválik a korábban nagy nehézségek árán toborzott dolgozóitól.
Tavaly 3,5 millió állás szűnt meg Európában, és a munkahelyek száma csak 2023-ban éri majd el ismét a válság előtti szintet – állítja 700 vállalatvezető megkérdezésén alapuló kutatása alapján az Accenture tanácsadó cég.
Olyan kiugróan kevés érintett kapott nálunk támogatást, hogy ha ránézünk az összehasonlító grafikonra, a magyar adatot szinte nem is látjuk.
Pablo Iglesias miniszterelnök-helyettes arról beszélt, a kormányzat a foglalkoztatottság fellendítése érdekében fontolgatja a munkaidő rövidítését.
Bár összességében csökken a részmunkaidősök száma, az ütem nem elég gyors, és egyes szektorokban továbbra is állnak a gépek. A cégek ennek ellenére sem akarják elbocsátani a dolgozókat, további állami támogatást kérnek.
Nem jön ki könnyen Európa legnagyobb gazdasága a koronavírus-válságból – valószínűsítik a júniusi német munkaerő-piaci statisztikák.
A gazdasági szereplők közül sokan attól tartanak, hogy a késéshez hasonló, vagy még rosszabb hatása lehet, ha túl hamar megszüntetik a kurzarbeitot.
A magyar kurzarbeitot a cégek nagy része még mindig nem szereti, de egyre többen bevállalják, hogy rajtra készen álljanak.
Utólag látszik majd, hogy mire volt elég az egyes országokban a kurzarbeit, de a feltételeket összehasonítva a magyar szigorúbb és kevesebbet ad, mint a cseh, a lengyel, vagy a szlovák.
Van közgazdasági racionalitás amögött, ha nem másoljuk le egy az egyben a német kurzarbeitot, de egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány elmérte az arányokat.