Érzékletesen vázolják fel a magyar közoktatás legmeghatározóbb problémáit A közoktatás indikátorrendszere 2021 című, nemrég megjelent kötet szerzői.
Tanárhiányról, túlterheltségről, méltatlanul alacsony és befagyasztott bérekről, elöregedő tanárkarról is szó volt a Pedagógusok Szakszervezetének kerekasztal-beszélgetésén.
A kormány továbbra sem mutat hajlandóságot a követelések teljesítésére, így a konfliktus egyre élesebb. Az őszi félév akár sztrájkkal is kezdődhet.
Körkép arról, hogyan kezelik az európai kormányok az egészségügy és az oktatás kérdését.
Ha egy kezdő finn tanár Lappföldre megy tanítani, többszörös bért kap; idehaza viszont már annak is örülni kell, ha a végzettek nem egyből a közoktatáson kívül keresik a boldogulást.
Egy közoktatási kasztrendszer alakult ki Magyarországon, ami hosszú távon bebetonozza a társadalmi egyenlőtlenségeket, mert nincs felfelé irányuló társadalmi mobilitás, csak lefelé tartó.
Sokat romlottak a magyar diákok eredményei a nemzetközi felméréseken. A trendforduló egybeesett a központosítás és a formális ismereteket hangsúlyozó tanterv bevezetésével.
A Helyközi Járat legutóbbi riportjában egy fiatal, a tanári pályát pár év után otthagyó és egy tapasztalt, nyugdíj előtt álló pedagógus mesélt arról, hogy milyen nehéz ma Magyarországon tanárként boldogulni.
Egyre gyakoribb, hogy a felsőoktatásba hiányos természettudományos ismeretekkel kerülnek be a hallgatók. A problémára Keglevich Györggyel és Szántay Csabával kerestük a választ a 28. óra ötödik adásában.
A tanárhiány más országokban is probléma, de a magyar pedagógusok helyzete kiugróan rossz, mert egyszerre magas a leterheltségük és alacsony a bérük.