A beruházási karbonadó és a tőkejövedelmekre alapozott teherviselés, mint két különböző megközelítés ugyanannak a tőkepiacnak két oldalát jelenti, mely között végső soron az adóztatás technikai kivitelezhetősége lesz a döntő tényező.
Ha a mesterséges gyémántok csak észrevehetetlen és lényegtelen tulajdonságokban térnek el a természetesektől, akkor mi értelme marad a bányászatnak? Ez az az elvi kérdés kettészakítja az ékszerpiacot.
Ha a klíma- és környezetvédelmi politikák nincsenek összehangolva a pénzügyi, adó-, lakhatási, közlekedési szabályozókkal, akkor szinte lehetetlen a hatékony megvalósításuk.
Ha az előttünk álló télre optimalizál egy háztartás, akkor valószínűleg nem a szigetelés felé fordul, hanem klímás megoldással húzza le a havi költségeket.
New Jersey-ben nemrég meghozták a világ egyik legszigorúbb szatyorszabályozását, ám nem az történt, amit a szabályozó el szeretett volna érni.
Az extrém időjárás és a szigeteletlen villanyoszlopok kombinációja nem kímélte a magyarországon fészkelő gólyákat.
2035-től nem lehet olyan új autót forgalomba helyezni az EU-ban, amit fosszilis üzemanyag hajt. A szabályozás elég szigorú, és a szakértők attól tartanak, hogy komoly véráldozatokkal fog járni.
Jó ötlet lenne elkezdeni önteni a pénzt azokba a technológiákba, amik segítéségével csökkenthetjük az energiafüggőségünket?
A magyarországi közautó-szolgáltató cégek közelítenek, de még nem tartanak ott, hogy ki tudják váltani a saját kocsit.
Örök vita maradhat, hogy az atomerőmű, és főleg a földgáz bármilyen felhasználása mennyire zöld, és ezt várhatóan az új európai szabályozás sem fogja csitítani.