A klímaváltozással nemcsak az a baj, hogy megsülünk vagy éhen halunk, hanem összedöntheti azt a pénzügyi és gazdasági rendszert, amely kimenthetne még a bajból.
A gazdaság gyors zöldítéséből eredő haszon majdnem háromszorosa annak, mint amennyit el kell költeni a klímavédelmet szolgáló célok elérése érdekében.
Az is nagy előrelépés, hogy egyetértésre jutottak a klímacsúcs résztvevői a fosszilis tüzelőanyagok korlátozásának szükségességéről.
A globális klímacsúcson elért kompromisszum ellenére távol vagyunk attól, hogy a katasztrófafilmek kliséihez hasonlóan a valóságban is elháruljon a közeledő veszély.
Hiába az elmúlt években elfogadott klímacélok, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja tovább nőtt, ami katasztrofális következményekkel fenyeget.
Ha a klíma- és környezetvédelmi politikák nincsenek összehangolva a pénzügyi, adó-, lakhatási, közlekedési szabályozókkal, akkor szinte lehetetlen a hatékony megvalósításuk.
Az 55 célból 10-nél nem is lehetnénk messzebb a klímacélok teljesülésétől, de pár területen a trendek kifejezetten optimizmusra adnak okot.
Az elavult magyar lakásállomány korszerűsítése hatékony válasz lenne az energiaátmenet környezeti, gazdasági és társadalmi kérdéseire, és most már élesebben látjuk az energiabiztonsági előnyét is.
Itt az idő, hogy az országok újragondolják a kibocsátáscsökkentési célkitűzéseiket, és felgyorsítsák a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését. Ez hazánknak gazdaságilag kifejezetten előnyös lenne.
A klímacélok eléréséhez nem szabadna új kőolaj- és földgáz-kitermelési projekteket indítani, a legnagyobb kitermelők közül azonban senki nem tartja magát ehhez.