Az Edeka élesben teszteli Németországban azt a megoldását, amellyel teljesen kiiktatja a kasszát a vásárlásból, és a kasszás munkáját a vevővel úgy végezteti el, hogy nem kell hozzá pakolni.
Összegyűjtöttünk néhány olyan grafikont, amelyekből látszik, milyen nagy változásokat okozott a járvány.
Márciusban rengeteg embert vettek fel a nagy roham miatt az élelmiszerláncok, erősen kérdéses azonban, hogy közülük hányat tartanak meg akár középtávon.
A kiskereskedelem egy részében tömegével küldték el március-áprilisban az alkalmazottakat, de a szektor más cégeinél ennél is több embert vettek fel.
A kereskedelmi ingatlanok jelentősebb árcsökkenése várható a járványban leginkább érintett ágazatokban, például a hotelek, éttermek és kávézók esetében.
A felhalmozási láz megdobta a márciusi kiskereskedelmi forgalmat, de ennek nagyon nem örülhetnek a boltláncok, az élelmiszergyártók pedig végképp nem.
Jó néhány tejipari termékből többet állítottak elő Magyarországon az idén márciusban, mint 2010 óta korábban bármikor.
Indul a poszt-koronavírus korszak a kiskereskedelemben, a rendszer mindig tudja, hogy hány ember van a boltban, és nem enged be többet a megengedettnél.
Hiába ürültek ki a plázák, az üzemeltetők továbbra is elvárják az alsó hangon havi 2-3 milliós bérleti díjakat, amit viszont nem tudnak fizetni az üzletek.
A boltláncok megpróbálhatják a vásárlók és a beszállítók torkán lenyomni a különadót, de az egymással ellentétes folyamatok miatt nehéz jósolni.