Ha a termékek teljes értékláncát végigkövetjük, hazánknak az USA-val szemben a legnagyobb a kereskedelmi többlete, főleg az autóiparnak köszönhetően.
Nehéz úgy kikerülni a sarki kávézót, ha nincs másik a közelben, és nehéz büntetni egy céget, ha a vásárlók nem hiszik el, hogy minden egyes vásárlásuk számít.
Ötből négy kanadai több hazai terméket vesz, amióta Trump 51. államként hivatkozik az országukra, és vámokat vetett ki. Az amerikai himnuszt pedig kifütyülik.
Az új elnök amerikai piachoz való hozzáférésen keresztül próbálja érvényesíteni politikai érdekeit a világban. Ez tartós bizonytalanságot okoz az exportfüggő gazdaságoknak, beleértve Magyarországot is.
Bár a nemzetközi élelmiszerárak fél éve csökkennek, még mindig 5,5 százalékkal haladják meg az egy évvel korábbi szintet, így továbbra is szükség van a jó terméseredményekre azokban a régiókban, amelyek jelentős exportra képesek.
Várhatóan még ma aláírnak a felek egy szándéknyilatkozatot arról, hogy a Mercedes- és a Volkswagen-csoport biztosan hozzáférést kap olyan fontos nyersanyagokhoz Kanadában, mint a nikkel, a kobalt és a lítium.
A nagy mustárfogyasztó európai országokban már egyre gyakrabban üresek a polcok.
Manapság sok gazdaságban már a méheket is rendelik, az ellátásért felelős méhészek kolóniái azonban megfogyatkoztak Észak-Amerikában.
Tavaly adták át a világ legnagyobb városi tetőre épített üvegházát Montrealban, ahol a lakosok két százalékának zöldségigényét ilyen üvegházakból elégítik ki.
Óriási győzelemként tálalta Donald Trump az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény átalakítását, miközben csak kisebb módosításokról lehet beszélni.