A kormány novemberi döntést ígér a nyugdíjak ügyében, a minimálbér-kompenzációról szóló tárgyalások pedig júliusban befagytak.
A magyar lakosság 58 százaléka reáljövedelem csökkenést szenvedett el fél év alatt, a pénz inkább csak ott gyarapodik, ahol eleve több volt belőle - derül ki a Reacty Digital G7-nek készített kutatásából.
A hazai valutákban számolt béremelkedési adatok tükrében kitűnik Magyarország, de az infláció sokat rontott a helyzeten.
Miért ilyen magas az infláció itthon, és miért ilyen nagy a jövedelmi alapú inflációs egyenlőtlenség? Hogyan hat a drágulás a szegénységre? A G7 Podcast vendége Menyhért Bálint közgazdász volt.
Névértéken szépen emelkedtek a fizetések, de a vásárlóerő növekedése több hullámban elmaradt a forintban kifejezett változásoktól.
Csak a legrosszabbul kereső lettek inflációja közelíti meg a hasonló jövedelmi helyzetű magyarokét, de így is messze az utóbbiakat sújtja leginkább a drágulás a decemberi adatok szerint.
2021-ben uniós átlag alatt volt a saját egészségi állapotukat jónak vagy nagyon jónak ítélő magyarok aránya, de az egészségüket rossznak ítélőké is.
Bizonyos ágazatokban meredeken csökkent a fizetések reálértéke Ukrajnában, a közszféra ugyanakkor viszonylag ellenálló a háborús inflációval szemben.
Eddig is igaz volt, hogy minél rosszabbul keresett valaki, annál messzebb volt attól a jövedelmi szinttől, amit átlagos életszínvonalat adónak gondolt. De erre az infláció rátesz még egy lapáttal.
Csak a legrosszabbul kereső letteket és litvánokat sújtotta nagyobb infláció szeptemberben, mint a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó magyarokat. Európai szinten is nagyra nyílt nálunk az olló ebben.