Milyen forgatókönyvet követnek az iráni tüntetések, és mi a lehetséges kifutásuk? Sajó Tamás, az utazó művészettörténész-blogger a G7 Podcast vendége.
Egymást megsegítő elnyomó rezsimek, a demokrácia iránt csökkenő érdeklődés is közrejátszik abban, hogy világszerte egyre kevésbé sikeresek a tüntetések.
Hiába az óriási feltárt tartalék, az olajipari infrastruktúra szinte teljesen szétesett.
Véres összecsapásba torkollnak az iráni tüntetések, miközben az iráni gazdaság egyre rosszabbul teljesít.
Egy hónap alatt nagyot fordult a világ, gyorsan elszállt az esélye annak, hogy Iránnal megkössék az atomalkut, és feloldják az ellene bevezetett szankciókat.
Több millió hordónyi olajat kaphat az éhes nyugati piac, ha összejön az alku.
Óvatos volt Kína az orosz olaj importjával az ukrajnai háború első teljes hónapjában, amiből az irániak profitáltak.
Venezuela kőolaj-kitermelő szektora lényegében összeomlott, de az állami vállalat kitermelése és exportja az utóbbi egy évben számottevően növekedett.
Csak vánszorognak az iráni atomprogrammal kapcsolatos tárgyalások, miközben a gazdaági válságban lévő ország napról napra közelebb kerül a nukleáris fegyverek gyártásához.
A konfliktusok súlypontja a Közel-Keletről Afganisztán felé tolódik, ahol Kína és Pakisztán, illetve India és Irán szövetsége nézhet szembe egymással.