Hírlevél feliratkozás
Hobot Péter
2021. szeptember 18. 16:25 Világ

Az arab világ alapjait változtatja meg az afganisztáni kivonulás

Az Öböl-menti és a szélesebb muszlim világ országai azon dolgoznak, hogy csökkentsék a közel-keleti politikai feszültségeket. A cél, hogy kieresszenek egy kis gőzt abból a dühösen fütyülő kuktából, ami a régió nemzetközi kapcsolatait jellemzi, nyilatkozta a Guardiannek az Egyesült Arab Emírségek egy magas rangú kormányzati tisztségviselője.

Az afganisztáni kivonulás üzenete az Öböl-menti országok felé az, hogy a USA nem kívánja minden áron megvédeni a regionális érdekeltségeit, ami miatt újra kell szervezniük biztonságpolitikájukat. Iránnak pedig Afganisztán jövője miatt fájhat a feje, ami két szövetség: Kína-Pakisztán és India-Irán közötti rivalizálást hozhat. Az arab országok közös identitása válságát éli, de ha Izraellel folytatják a békülést, Irán pedig keletre fordul, békésebb lehet az arabok jövője.

Csillapodik a közel-keleti hidegháború

Már több mint 40 év telt el azóta, hogy tömegek lepték el Teherán utcáit, hogy az USA támogatását élvező, mélységesen korrupt és elnyomó sah ellen lázadjanak. Végül 1979-ben kikiáltották a teokratikus jellegű Iráni Iszlám Köztársaságot, mely később a nyugati imperializmus és az arab monarchiák ellen fordult. Irán megpróbálta kiterjeszteni teokratikus berendezkedést a Közel-Keleten, csakhogy ezeket a törekvéseket nem nézték jó szemmel a környező országok királyai és emírjei. Irán így maga ellen fordította Szaúd-Arábiát és más Öböl-menti országokat.

A 40 éves folyamatos küzdelem Irán és Szaúd-Arábia között egyik országnak sem hozott érdemi sikert. Irán nem tudta megdönteni az Öböl-országok monarchiáit, ugyanakkor befolyást szerzett Szíriában, Jemenben, Libanonban és Irakban. Szaúd-Arábia pedig keserű szájízzel tekinthet az elmúlt négy évtizedre, mivel több kliensháborúban láthatóan alulmaradt.

Most, hogy kivonult Afganisztánból és Irakot is fokozatosan maga mögött hagyná az USA, az arab országok új szövetségeseket keresve belső ügyeikre és biztonságukra fognak koncentrálni. Ez Iránnak nincs ellenére, mivel konszolidálni kéne azokat az országokat, ahol pozíciókat szerzett, hogy Afganisztánra koncentrálhasson. Az Egyesült Arab Emirátusok és Bahrein Izraelben látják a jövő biztonságának egyik letéteményesét, míg Szaúd-Arábia Oroszországgal kötött védelmi megállapodást. Irán és Szaúd-Arábia nem vették fel a diplomáciai kapcsolatot, de párbeszédbe kezdtek. Több olyan folyamat is kirajzolódik tehát, ami egy békésebb arab világ ígéretével kecsegtet.

Lassú megbékélés Izraellel

Az Arab Liga 1945-ös megalakulásával úttörőnek számított a második világháború után a regionális együttműködések terén, az arab államok egységét és az arab lakosság jólétet hirdetve. Az 50-es években a liga tagjai vámok nélküli közös belső piacot és a munkaerő szabad áramlását akarták elérni, az elmúlt 70 évben a tervekből azonban szinte semmit sem sikerült megvalósítani.

Ma az Arab Liga országai közötti kereskedelem elhanyagolható, és a munkaerő sem áramlik: vízumok nélkül a régió lakossága alig utazhat. Egy példa az áldatlan állapotokra, hogy míg az USA állampolgárai 16 Arab Liga-tagországba léphetnek be vízum nélkül, a legnépesebb arab ország, Egyiptom lakosai csak hatba. Az irakiak pont annyi tagországba léphetnek be, mint az izraeliek: négy országot látogathatnak vízum nélkül.

Izrael példája azért is érdekes, mivel – a látványos gazdasági együttműködések elmaradásával – évtizedeken át az Izrael-ellenesség és a palesztinok támogatása tartotta össze az Arab Liga országait. Az arab nacionalizmus egyik központi eszméje, ami összekötötte a régió több mint 400 millió arab állampolgárát, az Izraellel kapcsolatos három nem volt: nem a békére, nem az elismerésre és nem a tárgyalásra. Azonban három sikertelen háború, az arab tavasz és a szélsőséges iszlamisták folytonos fenyegetése kifogta a szelet az Izraellel szembeni buzgó erőfitogtatás vitorlájából. 

Bahrein, Szudán, Marokkó és az Egyesült Arab Emirátusok elismerte Izrael államot, amikor 2020-ban aláírták az Ábrahám-megállapodásoknak keresztelt egyezményt, csatlakozva az ezt a lépést jóval korábban megtevő Egyiptomhoz és Jordániához. Ezzel a lépéssel a világ arabjainak már több mint fele olyan ország állampolgárrá vált, ami legitimnek tartja Izrael állam létezését.

Az arab államok három háborúban egyesítették erejüket Izrael ellen (1948, 1967, 1973). Azonban az utolsó ilyen háború majdnem 50 éve robbant ki, és 2006 óta csak a palesztin-izraeli felek vívtak komolyabb csatákat. Köztük az összetűzések sajnos még mindig sűrűn előfordulnak; legutóbb idén májusban történt ilyesmi.

Izrael nemcsak katonailag erős állam, de olyan képességek birtokában van, amelyekkel kontrollálni lehet az antidemokratikus Öböl-menti országok lakosságát: megfigyelő szoftverek és belső elhárításra alkalmas más technológiák. Ezek miatt a képességek miatt közeledik most több arab ország és Izrael, részben felejtve a palesztinok fél évszázados követeléseit Izraellel szemben. Az Economist elemzői szerint a fejleményekből az következik, hogy az arab világ országai a jövőben a belföldi szociális és biztonsági problémáikra fognak koncentrálni.

Irán és az arabok

Irán komoly sikereket ért el a régióban az elmúlt két évtizedben, de a győzelmek felérnek egy vereséggel. Irán stratégiája az volt, hogy konfliktusos területeken jól felfegyverzett katonákkal és logisztikai segítséggel támogatott helyi csoportokat. Azok az országok, amelyekre ki tudta terjeszteni befolyását, a konfliktusokban mind destabilizálódtak és elszegényedtek. Iránnak sikerült saját pozícióját megerősíteni Szíriában, Jemenben, Libanonban és részben Irakban is, viszont képtelen volt konszolidálni ezeket az országokat. 

Libanonban a Hezbollah-kapcsolaton keresztül szerzett befolyást Irán, de a gazdaság mély válságba került. A kormány és a jegybank fenntarthatatlan gazdaságpolitikája miatt a libanoni líra értéke elvesztette 90 százalékát. A líra értéke papíron az amerikai dolláréhoz van kötve: hivatalosan 1507 lírát ér egy dollár, de a feketepiacon most 23 ezer lírát kell adni egy dollárért, más módon pedig nem nagyon lehet hozzájutni. Az értéktelen pénz miatt megdrágult az import, és rengeteg termék elérhetetlenné vált az országban: gyógyszer, benzin, bizonyos élelmiszerek. Irán most üzemanyag-szállítmányokkal segíti az országot.

Szíria lakosságának 60 százaléka, több mint 12 millió ember éhezik. Az országban 7 millió embernek kellett elhagynia otthonát a polgárháború miatt. Irakban jobb, de nem rózsás a helyzet: az iraki korrupció hatalmas mértéke elrettenti a külföldi befektetőket. Ahogy a lenti ábra is mutatja, csak Katarból és Irakból áramlott ki több tőke, mint amennyi befolyt az országba. Irakban ezt az alacsony beáramlás okozza, Katarban a nagy kiáramlás. Nem is furcsa, hogy nem dől a pénz egy olyan országba, ami annak ellenére, hogy világ hatodik legtöbb olajat kitermelő országa, most a lakossága áramszükségletének csupán felét képes kielégíteni. Irán olyan országokban szerzett tehát befolyást, amik több ráfordítást igényelnek, mint amennyi hasznot hozhatnak.

Irán ismét nagyhatalmi szkanderben

Afganisztán komolyan leköti majd a síita Irán figyelmét, mivel a viszony a szunnita tálibok és az iráni vezetés között nem felhőtlen: 1998-ban már majdnem háború robbant ki közöttük, miután iráni újságírókat és diplomatákat végeztek ki a tálibok. Az pedig még 2021-ben is nehezen hihető, hogy az afganisztáni síita kisebbség biztonságát szavatolják majd az ország szélsőséges, szunnita urai. Arra lehet számítani, hogy erősen fokozódik majd a feszültség a tálibok és Irán között.

Ebben a helyzetben Iránnak teljesen új szövetségi rendszerben kell gondolkodnia. Az afganisztáni fejlemények egyik furcsa fejleménye, hogy természetes szövetséget alakítottak ki Irán és India között. India stabil szövetségese az USA-nak, az Iránnal szembeni gazdasági szankciókat is igyekezett szigorúan betartani. Most viszont Indiának sem jön jókor a Pakisztánból támogatott tálibok sikere. A tálibok Kínát és Pakisztánt is előnybe hozhatják a térségben, az iszlamista mozgalmak erősödése pedig Kasmírban feszültségeket kelthet. Iránnak tehát a jövőben egy új rendszerben kell megtalálni a szerepét, melyben régi szövetségesei ellenségekké válnak, ellenlábasai pedig partnerré. Hogy készen álljon a feladatra, érdemes csillapítani a tőle nyugatra fekvő arab világban dúló konfliktusait, ami lehetőséget ad a arab világnak, hogy most rendezze sorait.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ópiumnál is erősebb függőség fenyegeti az afgán gazdaságotBár külföldön ópiumtermeléséről hírhedt, az afgán gazdaság alapját valójában a nemzetközi segélyek adták, amelyek elapadása gyorsan válságot hozhat, és ezen a mesés ásványkincsek sem segítenek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tálibok aranyaAfganisztánban a szovjet után az angolszász típusú modernizációs kísérlet is megbukott, új államalapításra lenne szükség. Ehhez a nyersanyagkincs csak elméletileg ad jó alapot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÓcskavas repülők, feltűnő álcázás – így pazaroltak el dollár milliárdokat a szétszéledt afgán hadseregreHogy bomolhat fel egy 300 ezres hadsereg 11 nap alatt? Az okok összetettek, de az amerikai támogatás elfuserált felhasználása jelentősen hozzájárult ehhez.

Világ afganisztán egyesült államok Irán Izrael Közel-Kelet palesztin-izraeli konfliktus Szaúd-Arábia Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2022. január 17. 15:51 Világ

A nagy boltláncok nem akarnak olyan tejet árulni, amelyet megkötött tehénből fejtek

Németországban szintet lép az állatjóléti mozgalom, most már az Aldi sem fog olyan tejet beengedni a boltba, amelyet megkötött tehénből fejtek.

Váczi István
2022. január 13. 17:51 Világ

Még csak most jöhet az igazán nagy káosz a világkereskedelemben

Sokan reménykedtek abban, hogy idén már elkezdenek enyhülni a nemzetközi szállítási problémák, most azonban úgy néz ki, hogy annak is örülni kell, ha nem lesz még rosszabb a helyzet.

Váczi István
2022. január 13. 11:09 Világ

Hiába drága ismét az olaj, több kitermelő nem él a lehetőséggel

Hiába termelhetnének ki egyre több kőolajat az OPEC+ tagjai, jó pár tagország erre nem képes, ami hozzájárul ahhoz, hogy egyre drágább legyen az energiahordozó.

Fontos

Katona Hajnalka
2022. január 17. 17:04 Élet

Ha hiteles az érvelés, még a leginkább elutasító országokban is könnyen lehet növelni a másság elfogadását

Az emberek azonban külön kérdésnek tartják a gazdasági és a társadalmi egyenlőséget.

Stubnya Bence
2022. január 17. 06:49 Pénz

Hosszabb távon is velünk maradhat az év végén rekordokat döntögető drágulás

A 14 éves rekordot döntő inflációt idén még mindig külső tényezők okozhatják, de a belföldi hatások is erősödnek. Két trendből pedig hosszabb távon is gyors drágulás lehet.

Hobot Péter
2022. január 16. 17:13 Adat, Közélet

Egyenlőbb társadalom és szigorú versenypolitika kell egyre több közgazdász szerint

Egyre nagyobb az egyetértés az amerikai közgazdászok körében, hogy kezdeni kell valamit a monopóliumokkal és a növekvő egyenlőtlenséggel.