Kelet-Közép-Európában jelentősen többen dolgoznak a feldolgozóiparban a nyugati országokhoz képest, ami szerepet játszhatott a járvány epicentrumának áthelyeződésében.
Fel kell pörgetni a kínai gyárak digitalizálását, ha az ország meg akarja tartani az alacsony gyártási költségeken alapuló versenyelőnyét.
A statisztikából eltűnt egy jókora adag magyar kkv, elképzelhető, hogy csődbe mentek. Köllő János és Reizer Balázs a G7 Podcastban.
Harminc éve dolgozunk azon, hogy elérjük az uniós átlagot, de lehet, hogy ehhez még harminc év kell.
Bár összességében csökken a részmunkaidősök száma, az ütem nem elég gyors, és egyes szektorokban továbbra is állnak a gépek. A cégek ennek ellenére sem akarják elbocsátani a dolgozókat, további állami támogatást kérnek.
Érdekes adalék az eltérő gazdasági prognózisok hátteréhez a hazai áramfelhasználás nyomon követése.
Még májusban is voltak olyan iparágak, amelyek termelése az évezred elejére jellemző szintet sem érte el. Az autóipar is döcögve indult újra.
2008-ban is csak néhány hónapra esett a jelenlegi szint alá a magyar ipar termelése, tartósan 15 éve volt a mostaninál is kisebb a kibocsátás.
Ha Kelet-Ázsia helyett a Közel-Kelet és Észak-Afrika lenne Európa új gyára, azzal jól járnának az uniós cégek, és a migrációt is sikerülhetne megfékezni.
Ahol a távmunka nem megoldás, marad az elővigyázatosság. Bár sok cég állt le, az iparban továbbra is folyik a termelés. A cégvezetők és a dolgozók a biztonsági intézkedések ellenére is nagyon stresszesek.