A járvány hatására a cégek tömegesen álltak át otthoni munkavégzésre. De a magyar gazdaság nagyobbik részében ez nem volt opció, leginkább csak a szolgáltatószektorban vagy az ipari cégek szellemi munkát végző munkatársainak esetében lehetett megoldani.
Azóta sorra álltak le a legnagyobb magyar ipari cégek, ahol pedig nem állt le a munka, a járvány terjedése ellen elővigyázatossági intézkedésekkel próbálnak tenni. Több cég- és szakszervezeti vezetővel is beszéltünk, és ez alapján úgy látszik, hogy
amit tudnak, megtesznek a magyar iparvállalatnál, bár a járvány miatt kialakult helyzet nem mentes a konfliktusoktól, stressztől.
A leggyakoribb intézkedések között azt említették a cégek, hogy az üzemben kézfertőtlenítőket tesznek ki, hogy a dolgozók minél gyakrabban meg tudják tisztítani a kezüket. A cégeknél igyekeznek részletesen tájékoztatni a munkavállalókat a kézfertőtlenítés fontosságáról és mikéntjéről, felhívják a figyelmüket, hogy ne igyanak egymás üvegéből, találkozáskor ne fogjanak kezet egymással.
A legtöbb cégnél arra kérik a munkavállalókat, hogy egyáltalán ne utazzanak mostanában, de ha valaki külföldről jönne vissza, akkor arra kérik, hogy két hétig maradjon otthon. Operatív feladatokat végzők, menedzserek szintjén a partnerlátogatásokat is korlátozták, betiltották.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke arról számolt be, hogy az alapszervezeteik azzal igyekeznek segíti a munkavállalókat, hogy felhívják a vezetés figyelmét, hogy hova lehetne még kézfertőtlenítőt kirakni, vagy hogy melyek azok a helyek – például lépcsők, korlátok, kilincsek -, amiket gyakrabban kell fertőtleníteni. Olyan cégről is hallottunk, ahol az öltözőket és az irodákat légfertőtlenítik, és az iratokat is fertőtlenítik germicid lámpával.
„A főnök, aki békeidőben folyamatosan figyeli és irányítja a munkát, most főleg az irodában van, és inkább csak a délutáni órákban mászkál az üzemben, amikor már kevesen vannak”
– mesélték egy címkegyártó üzemről. Ebben az üzemben alapesetben egymástól három-négy méterre dolgoznak az emberek, mert elég sok hely van a gépek között, de most arra is figyelnek, hogy az üzemben közlekedve se menjenek egymáshoz sokkal közelebb. Mindenki csak a saját területén dolgozik, nincsenek gyűlések.
Az üzemet kívülről is lezárták, amikor árut hoznak, azt kívül veszik át, és úgy viszik be; az előtérnél beljebb a megrendelőt sem engedik be. Más cégektől is hallottuk, hogy még a postást, futárt sem engedik most be. Egy cégnél a kantint is átalakították úgy, hogy egyszerre csak kevesebben lehessenek benne. Sok cégnél azonban nem lehet megoldani, hogy a munkavállalók távol maradjanak egymástól, ezeken a helyeken a dolgozók maszkot, kesztyűt viselnek.
Egy fémfeldolgozással foglalkozó cég vezetője arról mesélt, hogy minden napot krízisegyeztetéssel kezdenek. A kormány által kért intézkedéseket betartják, és ennél többet is tesznek, de mivel ők sem tudják megoldani, hogy a munkavállalók ne egymáshoz közel dolgozzanak, úgy érzi, hogy inkább mindenkinek otthon kéne maradnia. A cégvezető azt is nehezményezte, hogy a kormányzati intézkedések csak néhány szektort érintettek, de a feldolgozóipart pont nem.
„A legjobb az lenne, ha teljesen be lehetne zárni, hogy mindenki karanténba mehessen. De ezt nem tehetjük meg, mert akkor tönkremenne a cég”
– mondta egy másik cégvezető. A szakszervezeti tapasztalatok alapján a munkavállalók közül is sokan így gondolják ezt. László Zoltán szerint az emberek folyamatosan találkoznak a felhívásokkal, hogy viselkedjenek felelősen, maradjanak otthon, de közben úgy érzik, hogy a legjobb lenne, ha csak olyan üzemek termelnének, amiknek a termékei nélkülözhetetlenek a járvány alatt.
Olyan helyzet is van viszont, amikor a cég nem lép magától. László egy olyan esetről is beszámolt, ahol a szakszervezet nyomására döntött úgy a cég, hogy a műszakváltások közé szünetet iktatnak be, hogy a munkavállalók ennyivel kevesebb időt töltsenek egy légtérben. Nagyobb létszámban egyedül a gyerekes dolgozók maradhattak most otthon, a többiek bejárnak. László szerint különösen veszélyes, hogy az ipari parkokba menő buszok gyakran még mindig 80-90 százalékos telítettséggel mennek: ezeken a járatokon – egy kisebb busz nagyjából 40, a nagyok akár 90-100 férőhelyesek – az emberek tömegesen fertőzhetik meg egymást.
László azt mondta, hogy a cégek főleg a munkaidőkeret kihasználásával és a szabadságok kiadásával kezelik a helyzetet. De attól tart, hogy ez több hónapig elhúzódó járvány esetén nem lehet megoldás. Arról is beszámolt még, hogy több nagy munkáltató is megpróbálta a Vasas tagjait fizetés nélkül állásidőre küldeni, de sikerült elérniük, hogy ez sehol ne történjen meg. Volt olyan cég, ahol végül heti öt napból két napot a munkavállaló vesz ki szabadságban, három napra pedig a cég fizeti az alapbért.
„Jelen pillanatban a Vasas területén három-négy hétig senki nem marad jövedelem nélkül. A lakossági hitelmoratóriumnak örülünk, de ahol a munkáltatónak nincs likviditása, a kormánynak be kéne szállnia a bérköltségekbe”
– mondta.
