Szinte hihetetlen adatok érkeznek az utóbbi hónapokban a személyi kölcsönök piacáról, a szerződések száma és az átlagos hitelösszeg is dinamikusan nő.
Rosszabb kondíciók, de lazább (gazdaság)politikai feltételek jellemzik az eddig főként fejlődő országok által felvett mentőcsomagokat.
A családok költségeit a program valószínűleg inkább növeli, mert hitelt kell felvenni, de nagy segítség lehet ahhoz, hogy az elengedhetetlen felújításokba végre bele tudjanak vágni.
Valószínűtlen, hogy nem hosszabbítja meg a a kamatstop hatályát legalább az év végéig a kormány.
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
El lehet kezdeni a magasnyomású gazdaságpolitikát, pumpálni a fogyasztást, beindítani az olcsó hiteleken alapuló gazdasági növekedést, csak fennáll a veszélye, hogy a török útra tévedünk.
A fogyasztás élénkítésére újabb ötletet dobott be a Nagy Márton vezette minisztérium, aminek alighanem a bankok fognak a legkevésbé örülni.
Összességében a háztartások rendkívül fegyelmezetten fizetik vissza az adósságukat a bankok felé, de a statisztikákon is érződnek már a gazdasági nehézségek.
Egyetlen megyei jogú városban és két fővárosi kerületben lehet csak több négyzetméternyi új lakást megvásárolni jelenleg 50 millióból, mint a csokos 10+10-ből 2016-ban.
Csaknem 6 milliárd eurónyi olcsó hitelből nem kér a kormány, de egyelőre még az sem biztos, hogy Brüsszelen átmennének a magyar projektek.