Álláspontja többszöri módosítása után döntött úgy a kormány, hogy 1460 milliárd forintnyi uniós hitelt venne fel
Álláspontja többszöri megváltoztatása után a magyar kormány úgy döntött, hogy jelentős összegű, kedvező feltételű uniós hitelért folyamodik az EU-hoz.
- A 3,9 milliárd eurónyi (1460 milliárd forintnyi) hitelkérelmet csütörtökön nyújtja be a kormány az EU helyreállítási alapjának (RRF) keretében – jelentette be Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Semmelweis Nyári Egyetemen, írja a Portfolio.
Felülnézet: az Európai Unió 2020-ban, a járvány idején hozta létre a helyreállítási alapot, amely Magyarország esetében 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő részből, és egy legfeljebb 9,7 milliárd eurós, kedvezményes hitelrészből áll össze.
- A vissza nem térítendő támogatáshoz kellene teljesítenie a kormánynak a jogállamisági eljárás keretében meghatározott 21 feltételt, az úgynevezett szupermérföldkövet, de ennek a pénznek a sorsa egyelőre bizonytalan.
Előzmények: a hitellel kapcsolatban ellentmondásos volt a magyar kormány kommunikációja, Orbán Viktor 2020-ban még “II. Soros-tervként” hivatkozott rá, és a kimaradás mellett érvelt, de még abban az évben változott az álláspontja, és a hitel felvételét javasolta.
- Az is sokszor változott meg, hogy mennyi hitelt venne fel a kormány: idén márciusban még 6,6 milliárd euróról volt szó, ez júliusra 4,8 milliárdra, most pedig 3,9 milliárdra csökkent.
- Ennek az oka, hogy az előző terv szerint tervezett 14 beruházásból egy nagyobbat lehúztak a listáról a Portfolio értesülése szerint (azt nem tudni, melyiket).
Miért fontos ez? Az idei és a jövő évi költségvetés alakulását is bizonytalanná teszi, hogy a globálisan romló pénzügyi feltételek miatt megugrottak a magyar állam kamatkiadásai. Emiatt eddig főleg a lakossági forrásokat igyekezett a kormány a magyar állampapírok felé terelni, de az EU-s hitellel ennél jóval kedvezőbb feltételek mellett juthatna pénzhez.
Mire használják a pénzt? Navracsics szerint főleg az energetikai infrastruktúrához, energiahatékonysági pályázatokhoz, illetve a zöldátállás témakörében lévő projektekre költenék majd.
- Nyáron a kormány előzetes vázlatot küldött a terveiről, de a Szabad Európa értesülései szerint ezek közül sok nem felelt meg az Európai Bizottság elvárásainak.
- A pénzből 2026 végéig kell megvalósulnia a projekteknek. Navracsics konkrét időpontot nem mondott arról, hogy mikor érkezhet meg, csak annyit, hogy “további egyeztetésekre lesz szükség Brüsszellel”.
Igen, de: a miniszter szerint “vitakérdés a tárgyalások során”, hogy a jogállamisági feltételek teljesülése a hitel lehívására is vonatkozik-e. A Szabad Európa bizottsági forrásai szerint ugyanakkor ezek a feltételek a hitel lehívására is biztosan vonatkoznak.
Közélet
Továbbra is azzal büszkélkedik a kormány, hogy jól jár, aki jól keres
Nem mindegy, hogy szja-visszatérítés vagy állampapír-kamatfizetés, igaz, a szlogen is megváltozott a 2022-es újraindításról a mostani repülőrajtra.
Már az elején elvéthetjük az egymilliós átlagbérhez vezető utat
Önmagában nem néz ki rosszul a bérdinamika, de a lassuló trend alapján nagyon meglepő lenne, ha időre elérnénk a kormányzati ígéret kiindulópontját.
Kezd látszani, hogy milyen cégeket támogat majd a kormány repülőrajtos programja
Nem a nagyobb segítségre szorulók felhozása, sokkal inkább az lehet a most indult Demján Sándor 1+1 alprogram célja, hogy a jók még jobbak legyenek.
Fontos
Újra sorban állás jöhet a német határokon
Egy hónap múlva kiderül, ki vezeti a következő négy évben a német kormányt. A legesélyesebb jelölt, Friedrich Merz visszaállítaná a határellenőrzést.
Jól hangzik a 8 százalékos banki kamat, de az adó elviszi több mint a negyedét
Elsőre jól hangzanak a banki betétakciók, de 28 százalék az adóteher, és ha befektetési jegyet is kell venni, akkor általában a kockázat is magasabb.
Jól fizet az orosz biznisz, csak lehet, hogy elveszik a profitot
A Raiffeisen kétmilliárd eurós büntetése jól mutatja, hogy milyen könnyen semmivé válhat az Oroszországban maradt nyugati cégek által megtermelt nyereség.
