Magyarországot és Lengyelországot a külföldi befektetések, Csehországot és Szlovákiát a belső fogyasztás húzhatja ki a csávából.
A Magyarországon is példaországként emlegetett Dél-Korea a növekedés mellett sok negatív csúcsot is tart, a születések, öngyilkosságok, boldogtalanság, az időskori szegénység és a nemek közti egyenlőtlenség terén is.
A tavalyi, 30 százalékos visszaesés után idén normalizálódni kezdett a gazdasági helyzet Ukrajnában, de az újjáépítés így is évtizedes projektnek ígérkezik.
El kellene dönteni, mi a fontosabb: a gazdasági növekedés fenntartása vagy letörni az inflációs várakozásokat. Az utóbbi ugyanis teljesen elszabadult.
A letelepedő oroszok viszik magukkal a megtakarításaikat, ami erősíti a helyi fizetőeszközt, illetve általában a gazdaságokat is.
Tizenkilenc intézkedésből álló gazdasági csomagot jelentett be Pekingben a kínai államtanács, hogy javítsa a gazdasági növekedés romló kilátásait, de sok a buktató.
Júliusban még 45, az év elején pedig csak 15 százalék volt ez az arány. A háztartások és a cégek is egyre inkább szenvednek az inflációtól, ami hamarosan egyre nagyobb mértékben gazdasági visszaeséssé alakulhat át.
Nouriel Roubini szerint egyszerre jelentkezik a stagfláció és egy súlyos adósságválság, így az eredmény rosszabb lehet, mint amit a 70-es években és a nagy pénzügyi válság után láttunk.
A gyors infláció és a lefulladó gazdasági növekedés ritkán jár együtt, de most egyre nő ennek az esélye.
Az utóbbi években a magyar gazdaság tartósan az uniós és régiós átlag felett tudott növekedni, az egyensúlytalanságok miatt azonban elkerülhetetlen a gazdaságpolitikai fordulat.