Ellentmondásos kép mutatkozik a magyar gazdaságról régiós összehasonlításban. Miközben az aktuális növekedési statisztikák tükrében Magyarország a legrosszabb pozícióba süllyedt a visegrádi országok között, ez a helyzet viszonylag újkeletű, és az előrejelzések szerint meg is változhat a közeljövőben.
A közelmúltban az uniós összehasonításban is kiemelkedő léptékű infláció és fogyasztás-mérséklődés mellett az idei év első negyedévében a magyar GDP szűkült a legnagyobb mértékben a V4-ek között. Az előző év azonos időszakához viszonyítva Magyarországon mért 1,1 százalékos visszaeséshez képest Csehországban 0,4 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye, Lengyelországban stagnált, Szlovákiában pedig növekedett a bruttó hazai termelés. A megelőző negyedévekben azonban jellemzően épp Szlovákia vette fel a régiós sereghajtó pozícióját, míg Magyarország Lengyelországgal együtt viszonylag jó teljesítményt mutatott – az átrendeződés a tavalyi év végén kezdődött.
Hasonló kép mutatkozik az ipari termelés volumenét nézve is: Szlovákia a tavalyi év egészében alulteljesített a régióban, decemberben közel 11 százalékos visszaeséssel az egy évvel korábbi szinthez képest, idén márciusban azonban már viszonylag kedvező növekedési adatot mutatott. Eközben a magyar és a lengyel ipar éppen ellentétes tendenciát mutattak, márciusra e tekintetben is Magyarország süllyedt a lista végére.
A kilátásokat nézve azonban újabb átrendeződésre lehet számítani. A szubjektív vállalatvezetői véleményeken alapuló beszerzési menedzserindex (BMI, vagy angolul rövidítve: PMI) Magyarországon stabilan a derűlátó feldolgozóipari cégvezetők többségére utal szemben az eurózónában és a visegrádi térségben tapasztalható, jóval kedvezőtlenebb üzleti klímával.
Figyelemre méltó ugyanakkor a magyar háztartások helyzetmegítélésének leszakadása a régiós és az uniós szinttől egy hasonló, személyes véleményeken alapuló konjunktúramutató alapján.
Az Európai Bizottság május közepén tett előrejelzései szerint bár idén a bruttó hazai össztermék növekedése mindössze fél százalék lesz, amit a térségben csak Csehország növekedése múl majd alul 0,2 százalékkal, a következő évben Magyarország növekedési kilátásai a legjobbak a visegrádi országok közül.
A fordulatot a bizottsági elemzés szerint a külpiaci kereslet élénkülése hozza majd el, amit a közvetlen külföldi tőkebefektetések is hajtani fognak, miközben a belső kereslet és a beruházási aktivitás is gyengék maradnak, így a visszafogott import mellett a nettó export pozitívan járulhat hozzá a GDP növekedéséhez. A helyzet Lengyelországban is hasonló, a várhatóan erősen pozitív külkereskedelmi mérleg javíthat a GDP-n, amit szintén elsősorban a külföldi tőkebeáramlásra vezethető vissza, és nem a belpiaci körülményekre.
Csehországban ugyanakkor a háztartások fogyasztása 2023 folyamán erősödni kezd majd, ami a reáljövedelmek emelkedésével összhangban 2024-ben a fokozódó külföldi kereslettel együtt a GDP növekedésének fő hajtóerejévé válik. Az ország gazdaságát a beruházások is hajtják, amelyek finanszírozásában a Magyarországtól és Lengyelországtól visszatartott uniós források is szerepet kapnak.
A háztartások fogyasztása Szlovákiában is fontos tényező, az ország termelését a gyenge export és a mérséklődő állami költések húzták le, míg a lakossági fogyasztás viszonylag jól tartotta magát, megóvva az országot a recessziótól. A helyreálló ellátási láncoknak köszönhetően a gazdasági aktivitás 2023 második felében várhatóan felgyorsul, így nőhet az export, ami javuló GDP-adatokhoz vezethet, ráadásul az unió által is támogatott beruházások is javítják a kilátásokat.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
