Ellentmondásos kép mutatkozik a magyar gazdaságról régiós összehasonlításban. Miközben az aktuális növekedési statisztikák tükrében Magyarország a legrosszabb pozícióba süllyedt a visegrádi országok között, ez a helyzet viszonylag újkeletű, és az előrejelzések szerint meg is változhat a közeljövőben.
A közelmúltban az uniós összehasonításban is kiemelkedő léptékű infláció és fogyasztás-mérséklődés mellett az idei év első negyedévében a magyar GDP szűkült a legnagyobb mértékben a V4-ek között. Az előző év azonos időszakához viszonyítva Magyarországon mért 1,1 százalékos visszaeséshez képest Csehországban 0,4 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye, Lengyelországban stagnált, Szlovákiában pedig növekedett a bruttó hazai termelés. A megelőző negyedévekben azonban jellemzően épp Szlovákia vette fel a régiós sereghajtó pozícióját, míg Magyarország Lengyelországgal együtt viszonylag jó teljesítményt mutatott – az átrendeződés a tavalyi év végén kezdődött.
Hasonló kép mutatkozik az ipari termelés volumenét nézve is: Szlovákia a tavalyi év egészében alulteljesített a régióban, decemberben közel 11 százalékos visszaeséssel az egy évvel korábbi szinthez képest, idén márciusban azonban már viszonylag kedvező növekedési adatot mutatott. Eközben a magyar és a lengyel ipar éppen ellentétes tendenciát mutattak, márciusra e tekintetben is Magyarország süllyedt a lista végére.
A kilátásokat nézve azonban újabb átrendeződésre lehet számítani. A szubjektív vállalatvezetői véleményeken alapuló beszerzési menedzserindex (BMI, vagy angolul rövidítve: PMI) Magyarországon stabilan a derűlátó feldolgozóipari cégvezetők többségére utal szemben az eurózónában és a visegrádi térségben tapasztalható, jóval kedvezőtlenebb üzleti klímával.
Figyelemre méltó ugyanakkor a magyar háztartások helyzetmegítélésének leszakadása a régiós és az uniós szinttől egy hasonló, személyes véleményeken alapuló konjunktúramutató alapján.
Az Európai Bizottság május közepén tett előrejelzései szerint bár idén a bruttó hazai össztermék növekedése mindössze fél százalék lesz, amit a térségben csak Csehország növekedése múl majd alul 0,2 százalékkal, a következő évben Magyarország növekedési kilátásai a legjobbak a visegrádi országok közül.
A fordulatot a bizottsági elemzés szerint a külpiaci kereslet élénkülése hozza majd el, amit a közvetlen külföldi tőkebefektetések is hajtani fognak, miközben a belső kereslet és a beruházási aktivitás is gyengék maradnak, így a visszafogott import mellett a nettó export pozitívan járulhat hozzá a GDP növekedéséhez. A helyzet Lengyelországban is hasonló, a várhatóan erősen pozitív külkereskedelmi mérleg javíthat a GDP-n, amit szintén elsősorban a külföldi tőkebeáramlásra vezethető vissza, és nem a belpiaci körülményekre.
Csehországban ugyanakkor a háztartások fogyasztása 2023 folyamán erősödni kezd majd, ami a reáljövedelmek emelkedésével összhangban 2024-ben a fokozódó külföldi kereslettel együtt a GDP növekedésének fő hajtóerejévé válik. Az ország gazdaságát a beruházások is hajtják, amelyek finanszírozásában a Magyarországtól és Lengyelországtól visszatartott uniós források is szerepet kapnak.
A háztartások fogyasztása Szlovákiában is fontos tényező, az ország termelését a gyenge export és a mérséklődő állami költések húzták le, míg a lakossági fogyasztás viszonylag jól tartotta magát, megóvva az országot a recessziótól. A helyreálló ellátási láncoknak köszönhetően a gazdasági aktivitás 2023 második felében várhatóan felgyorsul, így nőhet az export, ami javuló GDP-adatokhoz vezethet, ráadásul az unió által is támogatott beruházások is javítják a kilátásokat.
