Az ipar gyengélkedése valószínűleg egész évben visszafogja a gazdaság teljesítményét, így leginkább csak a fogyasztás bővülésében lehet bízni.
A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.
A nagy ázsiai gazdaságok óvatosan próbálják stabilizálni helyzetüket, miközben a belső egyensúlyhiány és a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak.
A korábbi gyors növekedés szerkezete nem alapozta meg sem a válságállóságot, sem pedig a válságból való kilábalást követő egyensúlyi helyreállást.
Valószínű, hogy a második félévben a költségvetésben jelentős kiadáscsökkentő és főleg adóemelő lépésekre kényszerül a kormány, miközben a most tervezett deficitcél is elszállhat.
A részletesebb adatok megerősítették, hogy máris megtorpant az előtte éppen csak újra beinduló magyar gazdaság a tavalyi utolsó negyedévben.
Jelentősen romlottak a lakossági fogyasztói kilátások, pedig a kormány a fogyasztás felpörgésétől reméli a gazdasági növekedés újraindulását.
A fejlett országokban a 2000-es évek vége óta csökkenő szén-dioxid-kibocsátás mellett nő a gazdaság, és a legtöbb feltörekvő és fejlődő országban is meglazult az összefüggés.
Egyelőre csak a kincstári optimizmus várja 3,5 százalék fölé az idei gazdasági növekedést, ami a juttatás feltétele. Az elemzői várakozások átlaga 3 százalék alatt van.
A kormányzati költekezés és a jegybanki szigor közötti ellentét nem magyar sajátosság, miközben az infláció elleni harcot még nem nyertük meg – mondja Cser Tamás, a Hold Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője.