Az aranyévek után valószínűleg a 2020-ban kezdődött lassulásával is hozza a régiós átlagot a magyar gazdaság. A vezető helyért Románia és Lengyelország verseng.
A korábbi évtized alacsony jelzálog- és kötvénykamatai, a járvány alatti megtakarítások és az iparpolitika is ellentart.
A geopolitikai kihívások miatt ismét napirendre került az EU reformja és bővítése. Ez a magyar érdeket sérti, de Orbán hatalmi érdekeit nem feltétlenül.
Úgy tűnt, hogy van fény az alagút végén, de az augusztusi számok elkergették az optimizmust.
A horvátoknak nem sok veszítenivalójuk volt az euróbevezetéssel, Magyarország esetében azonban árnyaltabb a kép. Igaz, a magyar euró amúgy sem reális az évtized vége előtt.
Ugyan nem teljesen egyedülálló a magyar emelkedés, de egyre inkább a kivételek közé tartozik, főleg a nagy mértéke miatt.
Csak a baltikum és Hollandia rendelkezik rosszabb adatokkal, mint a magyar gazdaság.
Az infláció a közelmúltban egyszer már nagyon meglepte a jegybankárokat, és a többségi várakozás most is túl optimistának bizonyulhat.
Júliusban még 45, az év elején pedig csak 15 százalék volt ez az arány. A háztartások és a cégek is egyre inkább szenvednek az inflációtól, ami hamarosan egyre nagyobb mértékben gazdasági visszaeséssé alakulhat át.
Az Európai Központi Bank új eszköze egyelőre úgy hatékony, hogy nem is kellett használni, de ha tovább romlanak a gazdasági kilátások, élesben is be kell majd vetni.