élelmiszer-infláció
Nem az a kérdés, hogy meglesz-e az egy számjegyű infláció év végére
Egyre inkább érezteti hatását, hogy az élelmiszerek ára csökken, az éves viszonyítási alapba pedig bekerülnek a tavalyi adó- és energiaár-emelések.
Megalapozottak az MNB ársapkával kapcsolatos számításai? – Viszontválasz egy alaptalan kritikára
A hatósági árakat a gazdasági racionalitás oldaláról nincs értelme értékelni. De ha már vannak ilyenek, akkor azok hatását fontos kimutatni.
Megalapozottak az MNB ársapkával kapcsolatos számításai – válasz egy alaptalan kritikára
Bevezetésük pillanatában az ársapkák mérsékelték az inflációt, de ezt követően a gazdasági szereplők a keletkező veszteségeket más csatornákon keresztül áthárították a fogyasztókra.
A kötelező bolti akciók inkább az áruházak és nem a vásárlók mindennapjaira lehetnek hatással
Megint olyan dolgokba avatkozik be a kormány, amelyeket normális esetben a piaci folyamatoknak kellene meghatározni - mert hosszabb távon azzal mindenki jobban jár.
Hibás számítás alapján állítja Matolcsy, hogy az ársapkák növelték az inflációt
Téved a Magyar Nemzeti Bank a kiugróan magas hazai infláció okával kapcsolatban, sokkal inkább a fogyasztási adók növelésének következményeit kellene számszerűsíteni.
A Lidl és az Aldi emelte árait a legnagyobb mértékben Nagy-Britanniában
Egy brit magazin felmérése szerint 15 százalékkal drágultak az ételek és italok az országban, ami szinte pontosan harmad akkora, mint Magyarországon.
A burkolt áfaemelés és a forintgyengülés az élelmiszer-áremelkedés döntő oka
Bár az árstopokról esik a legtöbb szó, a megemelt kiskereskedelmi adónak sokkal nagyobb szerepe van a kiemelkedő magyar élelmiszer- és üzemanyagárakban.
Trükkös áremelés miatt a Rama, a Pringles, a Leerdammer és a Haribo gyártóját is szégyenpadra ültették
Az infláció nemcsak az árcédulákon, hanem a termékek kiszerelésén is visszaköszönhet.
Mire elég ma egy 16 százalékos béremelés?
Elővettük a Spar friss példáját, és azt láttuk, hogy az emelés az általános inflációs adathoz képest elég lehet a reálbér szinten tartására, csak ne akarjon több élelmiszert venni az ember, mint a KSH.
Üres polcokhoz vezetett az árháború a gyártók és egyes német boltláncok között
A konfliktusok egy része abból származik, hogy az alapanyagok árának esése miatt egyes termékeknél már árcsökkentés lenne indokolt a beszerzők szerint, de a gyártók ezt nem akarják elfogadni.
