Megint olyan dolgokba avatkozik be a kormány, amelyeket normális esetben a piaci folyamatoknak kellene meghatározni - mert hosszabb távon azzal mindenki jobban jár.
Téved a Magyar Nemzeti Bank a kiugróan magas hazai infláció okával kapcsolatban, sokkal inkább a fogyasztási adók növelésének következményeit kellene számszerűsíteni.
Egy brit magazin felmérése szerint 15 százalékkal drágultak az ételek és italok az országban, ami szinte pontosan harmad akkora, mint Magyarországon.
Bár az árstopokról esik a legtöbb szó, a megemelt kiskereskedelmi adónak sokkal nagyobb szerepe van a kiemelkedő magyar élelmiszer- és üzemanyagárakban.
Az infláció nemcsak az árcédulákon, hanem a termékek kiszerelésén is visszaköszönhet.
Elővettük a Spar friss példáját, és azt láttuk, hogy az emelés az általános inflációs adathoz képest elég lehet a reálbér szinten tartására, csak ne akarjon több élelmiszert venni az ember, mint a KSH.
A konfliktusok egy része abból származik, hogy az alapanyagok árának esése miatt egyes termékeknél már árcsökkentés lenne indokolt a beszerzők szerint, de a gyártók ezt nem akarják elfogadni.
Ugyan nem teljesen egyedülálló a magyar emelkedés, de egyre inkább a kivételek közé tartozik, főleg a nagy mértéke miatt.