Ideje arra koncentrálni, hogy megszülessenek azok a klímavédelmi akciótervek, amelyekkel tényleg elérhetik az országok az elmúlt pár évben megfogalmazott célokat a következő évtizedben.
Az utóbbi kétezer évben legfeljebb plusz-mínusz fél fokot változott az átlaghőmérséklet, aztán jött az iparosodás.
Ráadásul pont ott a legnagyobb a közöny, ahol a legsúlyosabb következmények érzékelhetők.
Bár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.
Jelentősen lelassult az egyik legjelentősebb grönlandi gleccser, a Jacobshavn mozgása, és a jégtömege is nőni kezdett a tengernél.
A klímaváltozás miatti tüntetésekre óriási a kereslet, egy 16 éves diák vagy egy pár hónapos szervezet is globális megmozdulásokat hívott életre, akár milliós részvétellel.
Az ár, amit a benzinért vagy a szénből nyert áramért fizetnek az emberek, nem tükrözi ezek felhasználásának valódi költségeit. Ezért valójában elképesztő pénzekkel támogatják az államok a fosszilis energiát.
Costa Rica évtizedek óta a környezettudatos kormányzás mintapéldája. Most az a célja, hogy példát mutasson az éghajlatváltozás elleni harcban.
Megjelent egy könyv, ami szerint nagyon racionális rettegni az éghajlati katasztrófa miatt, mert a mi életünket is ketté fogja törni. Nehéz vitatkozni vele.
A légszennyezettség legfőbb okozója a fával és egyéb szilárd anyagokkal való fűtés, így az elmúlt évek jellemzően enyhébb telei miatt picit jobb lett a levegő Magyarországon.