Bár Nyugat-Európában a hőhullám közepette most talán senkinek nem kell bebizonyítani a klímaváltozás tényét, elég egy-egy rövidebb, a szokásosnál hűvösebb időszak, hogy újra megjelenjenek olyan vélemények, miszerint természetesen ciklikus ingadozásról van szó, nincs itt semmi látnivaló. Ők részben olyan múltbeli időszakokra hivatkoznak, mint a kis jégkorszak és a kora középkori meleg periódus, amikor viszonylag jelentősen eltértek a hőmérsékletek a hosszú távú átlagtól, de még az iparosodás előtt voltunk. Ebből pedig az következik szerintük, hogy nem az emberi tevékenység felelős az éghajlatváltozásért.
Bár már a tudósok több mint 99 százaléka szerint igenis az emberiség indította el és táplálja a folyamatot, továbbra is fontosak az erre a kapcsolatra, illetve az éghajlat múltbeli alakulására vonatkozó kutatások. A Nature-ben megjelent legújabb tanulmányok (elérhetők itt, itt és itt) szerzői a világ sok részéről származó 700 adatforrást – korallokat, fák évgyűrűit, tavi üledékeket – elemeztek, amelyekből rekonstruálni lehet az utóbbi kétezer év globális időjárását.
A BBC összefoglalója szerint legfontosabb megállapításuk, hogy a korábbi időjárási anomáliáknak a mértéke és a földrajzi kiterjedtsége is jóval elmarad a 20. századtól kezdődő melegedő periódusétól. Az iparosodás előtt maximum plusz-mínusz fél fok volt a kilengés, míg manapság már egy foknál járunk. Ami pedig a földrajzi lefedettséget illeti, a jelenlegi klímaváltozás lényegében az egész bolygón megfigyelhető, míg a korábbiak mindig legfeljebb csak a felét érintették, ráadásul eltérő időszakokban.
A kis jégkorszak például a Csendes-óceán térségében a 15. században volt a legerősebb, míg Európában az 1600-as években okozta a legnagyobb hidegeket. A középkori – 950 és 1250 közötti – meleg periódus pedig csak nagyjából a Föld felszínének 40 százalékára terjedt ki.
Azt is megállapították, hogy
az iparosodás előtt a vulkánok gyakorolták a legnagyobb hatást az éghajlatra.
Arra nem találtak bizonyítékot, hogy a napsugárzás intenzitásának erősödése befolyásolta volna a globális átlaghőmérsékletet. Azt külön nem vizsgálták, hogy a mostani klímaváltozásért az emberi tevékenység felelős-e, de eredményeik közvetett módon ezt erősítik meg, hiszen korábban – legalábbis az utóbb kétezer évben – a természetes folyamatok közel sem okoztak ekkora változást.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
