Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. április 23. 13:54 Világ

Fel kell ráznunk az embereket, hogy megértsék a globális vészhelyzetet

A magyarországi tüntetésekből kiindulva valószínűtlenül kreatív, látványos és erélyes társadalmi megmozdulások zajlottak a múlt héten Londonban. A klímaváltozás miatt tüntetők például jógaórát tartva foglaltak el csúcsidőben egy forgalmas hidat, hárman odaragasztották magukat egy vonathoz, egy tüntető pedig a Shell olajvállalat épületének forgóajtóját elfoglalva blokkolta a belépést.

A kéthetesre tervezett polgári engedetlenségi mozgalom április közepén indult, és azonnali kormányzati intézkedéseket követel a klímaváltozás megfékezésére. Konkrétan például azt, hogy 2025-ig számolják fel a fosszilis energiahordozók használatát. Összesen 33 ország több mint 80 városában zajlottak tüntetések a múlt heti adatok szerint. Csak Londonban több mint ezer embert tartóztattak le, leginkább amiatt, mert a rendőrség felszólítása ellenére forgalmas csomópontokat zártak le.

Tüntetők London belvárosában, az Oxford Streetnél. Fotó: AFP

“Az a célunk, hogy jelentős fennakadásokat okozzunk addig, amíg a kormányzat nem cselekszik. Nem akarunk kellemetlenséget okozni a közlekedőknek, de fel kell ráznunk az embereket, hogy megértsék a globális vészhelyzetet, és azt, hogy mindnyájunknak fel kell lépnie a közelgő katasztrófa elhárításában” – fogalmazta meg egy tüntető a céljaikat a New York Times-nak.

A tüntetések önmagukban is nagyon látványosak voltak, de talán még érdekesebb, hogy egy olyan trendbe illeszkednek, amely alapján egyre többen, egyre nagyobb súllyal próbálnak tenni valamit az egyre nyilvánvalóbb klímaváltozás ellen. Közhelyes megállapítás, hogy globális problémaként a klímaváltozás globálisan kezelhető, de érdekes irány, hogy az alulról szerveződő társadalmi mozgalmak milyen sebességgel váltak országokon átívelővé.

Egy kisebb csoport tüntető Londonban. Fotó: AFP

Korábban is voltak már tüntetések, akár globálisak is – tehát több országban párhuzamosan -, az elmúlt fél év azonban látványos változásokat hozott. A svéd klímaaktivista, a péntekenként iskola helyett tüntető Greta Thunberg esete jó példa, hogy milyen gyorsan, akár egy, a média szeszélye miatt felkapott 16 éves lány hatására is globális tüntetések indulhatnak el.

Tavaly ősszel számos országban kezdődtek el diáktüntetések Thunberg hatására, januárban például 30-40 ezres megmozdulások voltak Belgiumban, Amszterdamban pedig 40 ezer ember tüntetett márciusban. Március 15-én globális tüntetést tartottak 120 ország több mint 2200 városában, a becslések szerint ezeken 1,6 millióan vettek részt. Korábban, például 2014-ben és 2015-ben is voltak hasonló megmozdulások, de ezeken nem vettek részt 600 ezernél többen, ráadásul az idei globális tüntetést munkaidőben tartották*Mivel Thunberg szellemében iskolásoknak szervezték..

A mostani tüntetéssorozatot szervező Extinction Rebelliont pedig mindössze ősszel alapították. Az angolszász médiában vezető helyen szerepeltek a tüntetéseik, a siker magukat is meglepte. “Több helyet el tudtunk foglalni, rengeteg új tagot tudunk bevonzani (…) a rendőrség általánosságban pozitívan viszonyul hozzánk, barátságosak velünk és egyetértenek azzal, amit teszünk“ – mondta egy szervező a tüntetés negyedik napján a Guardiannek

Tüntetők a londoni Waterloo hídon. Fotó: AFP

A változást mutatja, hogy míg 2014-ben ötezren vettek részt egy amszterdami tüntetésen, idén márciusban már 40 ezren tüntettek a klímaváltozás ellen. Magyarországon is volt tüntetés március 15-én, de hiába volt munkaszüneti nap, legfeljebb pár százan vehettek részt rajta.

A tüntetéseknek nemcsak a nagysága, hanem az intenzitása is változni látszik. Londonban több kisebb tüntetés is volt az elmúlt hónapokban. Hidakat zártak le, de előfordult, hogy művért öntöttek a miniszterelnök lakóhelye elé, vagy hogy félpucér tüntetők odaragasztották magukat a parlamenti ülésterem feletti galéria átlátszó üvegfalára, fenekükkel a képviselők felé.


A képviselők reakciója a performanszra

Az alulról szerveződő mozgalmak ráadásul némileg váratlan helyről kaptak megerősítést a múlt héten. Az angol és a francia jegybank vezetői, Mark Carney és Francois Villeroy közös cikket írtak a Guardianbe, amelyben azonnali intézkedésekre szólították fel a pénzügyi világot a klímaváltozás mérséklésére. “Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szemünk előtt álló nyilvánvaló fizikai kockázatokat” – írták.

Világ éghajlatváltozás klímaváltozás Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2020. június 2. 12:59 Vállalat, Világ

Az olajfinomítókból két hónapig pénznyelő automaták lettek, és ezt a Mol is megérezhette

Az olyan üzemeket, mint például a százhalombattai, nem lehet könnyen leállítani, azok akkor is termelik az üzemanyagot, ha nem kell senkinek. Hova öntötték a sok benzint, amíg a kutakon alig tankolt valaki?

Torontáli Zoltán
2020. június 2. 10:14 Vállalat, Világ

Az önvezető kamion hátrányba hozza a családi vállalkozásokat és a környezetbarát vasutat

A kisebb cégek nem tudják finanszírozni az új technológiát, így versenyhátrányba kerülnek. Az önvezető kamion a környezetbarát vasúttól is piacot rabolhat.

Váczi István
2020. június 1. 17:40 Világ

Újabb erős érv szól a négynapos munkahét mellett

Sok embernek most vagy pénze nincs, vagy ideje, ami a kelleténél is borúsabbá teszi a turisztikai kilátásokat. Rövidebb munkaidővel ezen is lehetne segíteni.

Fontos

Avatar
2020. június 2. 17:35 Vállalat

Nem baj, ha szigorúak a pályázat feltételei

A koronavírus-válság körüli pályázatokban megjelent szempontként, hogy a rossz cégeket nem kell támogatni. Ez nem baj, a szubjektív szempontok viszont rontják a hitelességet.

Torontáli Zoltán
2020. június 1. 07:02 Élet

Megéri leköltözni vidékre, hogy zöldséget és gyümölcsöt termeljünk magunknak?

Két tévhit akadályozza, hogy egy család önellátóvá váljon élelmiszerből. Az egyik, hogy a pázsit helyett káposztát és uborkát kell nézni a ház ablakából, a másik, hogy a kapálásba bele kell rokkanni a cél érdekében. A számok mást mutatnak.

Jandó Zoltán
2020. május 29. 15:31 Vállalat

Öt év alatt 91 milliárdnyi profitot termelt Simicska Lajos útépítő utódja

Több mint 157 milliárdnyi árbevételt és 24,4 milliárdos profitot hozott 2019-ben a Duna Aszfalt. Ez nemcsak a cég, hanem a teljes magyar építőipar történetében rekord.