Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. április 23. 13:54 Világ

Fel kell ráznunk az embereket, hogy megértsék a globális vészhelyzetet

A magyarországi tüntetésekből kiindulva valószínűtlenül kreatív, látványos és erélyes társadalmi megmozdulások zajlottak a múlt héten Londonban. A klímaváltozás miatt tüntetők például jógaórát tartva foglaltak el csúcsidőben egy forgalmas hidat, hárman odaragasztották magukat egy vonathoz, egy tüntető pedig a Shell olajvállalat épületének forgóajtóját elfoglalva blokkolta a belépést.

A kéthetesre tervezett polgári engedetlenségi mozgalom április közepén indult, és azonnali kormányzati intézkedéseket követel a klímaváltozás megfékezésére. Konkrétan például azt, hogy 2025-ig számolják fel a fosszilis energiahordozók használatát. Összesen 33 ország több mint 80 városában zajlottak tüntetések a múlt heti adatok szerint. Csak Londonban több mint ezer embert tartóztattak le, leginkább amiatt, mert a rendőrség felszólítása ellenére forgalmas csomópontokat zártak le.

Tüntetők London belvárosában, az Oxford Streetnél. Fotó: AFP

“Az a célunk, hogy jelentős fennakadásokat okozzunk addig, amíg a kormányzat nem cselekszik. Nem akarunk kellemetlenséget okozni a közlekedőknek, de fel kell ráznunk az embereket, hogy megértsék a globális vészhelyzetet, és azt, hogy mindnyájunknak fel kell lépnie a közelgő katasztrófa elhárításában” – fogalmazta meg egy tüntető a céljaikat a New York Times-nak.

A tüntetések önmagukban is nagyon látványosak voltak, de talán még érdekesebb, hogy egy olyan trendbe illeszkednek, amely alapján egyre többen, egyre nagyobb súllyal próbálnak tenni valamit az egyre nyilvánvalóbb klímaváltozás ellen. Közhelyes megállapítás, hogy globális problémaként a klímaváltozás globálisan kezelhető, de érdekes irány, hogy az alulról szerveződő társadalmi mozgalmak milyen sebességgel váltak országokon átívelővé.

Egy kisebb csoport tüntető Londonban. Fotó: AFP

Korábban is voltak már tüntetések, akár globálisak is – tehát több országban párhuzamosan -, az elmúlt fél év azonban látványos változásokat hozott. A svéd klímaaktivista, a péntekenként iskola helyett tüntető Greta Thunberg esete jó példa, hogy milyen gyorsan, akár egy, a média szeszélye miatt felkapott 16 éves lány hatására is globális tüntetések indulhatnak el.

Tavaly ősszel számos országban kezdődtek el diáktüntetések Thunberg hatására, januárban például 30-40 ezres megmozdulások voltak Belgiumban, Amszterdamban pedig 40 ezer ember tüntetett márciusban. Március 15-én globális tüntetést tartottak 120 ország több mint 2200 városában, a becslések szerint ezeken 1,6 millióan vettek részt. Korábban, például 2014-ben és 2015-ben is voltak hasonló megmozdulások, de ezeken nem vettek részt 600 ezernél többen, ráadásul az idei globális tüntetést munkaidőben tartották*Mivel Thunberg szellemében iskolásoknak szervezték..

A mostani tüntetéssorozatot szervező Extinction Rebelliont pedig mindössze ősszel alapították. Az angolszász médiában vezető helyen szerepeltek a tüntetéseik, a siker magukat is meglepte. “Több helyet el tudtunk foglalni, rengeteg új tagot tudunk bevonzani (…) a rendőrség általánosságban pozitívan viszonyul hozzánk, barátságosak velünk és egyetértenek azzal, amit teszünk“ – mondta egy szervező a tüntetés negyedik napján a Guardiannek

Tüntetők a londoni Waterloo hídon. Fotó: AFP

A változást mutatja, hogy míg 2014-ben ötezren vettek részt egy amszterdami tüntetésen, idén márciusban már 40 ezren tüntettek a klímaváltozás ellen. Magyarországon is volt tüntetés március 15-én, de hiába volt munkaszüneti nap, legfeljebb pár százan vehettek részt rajta.

A tüntetéseknek nemcsak a nagysága, hanem az intenzitása is változni látszik. Londonban több kisebb tüntetés is volt az elmúlt hónapokban. Hidakat zártak le, de előfordult, hogy művért öntöttek a miniszterelnök lakóhelye elé, vagy hogy félpucér tüntetők odaragasztották magukat a parlamenti ülésterem feletti galéria átlátszó üvegfalára, fenekükkel a képviselők felé.


A képviselők reakciója a performanszra

Az alulról szerveződő mozgalmak ráadásul némileg váratlan helyről kaptak megerősítést a múlt héten. Az angol és a francia jegybank vezetői, Mark Carney és Francois Villeroy közös cikket írtak a Guardianbe, amelyben azonnali intézkedésekre szólították fel a pénzügyi világot a klímaváltozás mérséklésére. “Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szemünk előtt álló nyilvánvaló fizikai kockázatokat” – írták.

Világ éghajlatváltozás klímaváltozás Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2020. augusztus 13. 15:28 Világ

Építészek kérik, hogy új épületek felhúzása helyett inkább a régieket újítsák fel

Ha több felújítás lenne bontás és új építés helyett, azzal rengeteg üvegházhatású gáz kibocsátását lehetne elkerülni.

Váczi István
2020. augusztus 11. 11:54 Világ

Újabb probléma akadályozza a nemzetközi kereskedelmet

Több áruszállító tengerjáró hajók legénysége is megtagadta a munkát, miután már akár több mint egy évet töltött el a fedélzeten.

Fabók Bálint
2020. augusztus 10. 18:02 Világ

Közel duplájára nőtt az erdőirtások mértéke a járvány miatt

A hatóságok rugalmatlansága és a romló gazdasági helyzet miatt nagyobb területen vágtak ki fákat a műholdfelvételek alapján.

Fontos

Bucsky Péter
2020. augusztus 12. 06:51 Közélet

Minden 20. forintot költöttek el hasznosan az elfuserált fővárosi fejlesztésnél

Lassan két évvel a szerződés felmondása után is újabb költségek kerülnek elő, a számla az aktuális kimutatás szerint 11,1 milliárd. Felelős, de még csak gyanúsított sincs.

Váczi István
2020. augusztus 11. 06:52 Vállalat

Veszteséges, de már gyarapítja a gazdaságot a kormány kedvenc multija

Tavaly 30 milliárd forintot tett hozzá a magyar gazdasághoz a Samsung gödi üzeme, amely már több mint kétezer embert foglalkoztat.

Avatar
2020. augusztus 10. 15:33 Adat

Most akkor mekkora a valódi munkanélküliség Magyarországon?

Egymásnak sokszor homlokegyenest ellentmondó kommentárokat lehet olvasni arról, hogy pontosan mekkora munkanélküliség alakult ki, és látható-e már javulás.