Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. április 23. 13:54 Világ

Fel kell ráznunk az embereket, hogy megértsék a globális vészhelyzetet

A magyarországi tüntetésekből kiindulva valószínűtlenül kreatív, látványos és erélyes társadalmi megmozdulások zajlottak a múlt héten Londonban. A klímaváltozás miatt tüntetők például jógaórát tartva foglaltak el csúcsidőben egy forgalmas hidat, hárman odaragasztották magukat egy vonathoz, egy tüntető pedig a Shell olajvállalat épületének forgóajtóját elfoglalva blokkolta a belépést.

A kéthetesre tervezett polgári engedetlenségi mozgalom április közepén indult, és azonnali kormányzati intézkedéseket követel a klímaváltozás megfékezésére. Konkrétan például azt, hogy 2025-ig számolják fel a fosszilis energiahordozók használatát. Összesen 33 ország több mint 80 városában zajlottak tüntetések a múlt heti adatok szerint. Csak Londonban több mint ezer embert tartóztattak le, leginkább amiatt, mert a rendőrség felszólítása ellenére forgalmas csomópontokat zártak le.

Tüntetők London belvárosában, az Oxford Streetnél. Fotó: AFP

“Az a célunk, hogy jelentős fennakadásokat okozzunk addig, amíg a kormányzat nem cselekszik. Nem akarunk kellemetlenséget okozni a közlekedőknek, de fel kell ráznunk az embereket, hogy megértsék a globális vészhelyzetet, és azt, hogy mindnyájunknak fel kell lépnie a közelgő katasztrófa elhárításában” – fogalmazta meg egy tüntető a céljaikat a New York Times-nak.

A tüntetések önmagukban is nagyon látványosak voltak, de talán még érdekesebb, hogy egy olyan trendbe illeszkednek, amely alapján egyre többen, egyre nagyobb súllyal próbálnak tenni valamit az egyre nyilvánvalóbb klímaváltozás ellen. Közhelyes megállapítás, hogy globális problémaként a klímaváltozás globálisan kezelhető, de érdekes irány, hogy az alulról szerveződő társadalmi mozgalmak milyen sebességgel váltak országokon átívelővé.

Egy kisebb csoport tüntető Londonban. Fotó: AFP

Korábban is voltak már tüntetések, akár globálisak is – tehát több országban párhuzamosan -, az elmúlt fél év azonban látványos változásokat hozott. A svéd klímaaktivista, a péntekenként iskola helyett tüntető Greta Thunberg esete jó példa, hogy milyen gyorsan, akár egy, a média szeszélye miatt felkapott 16 éves lány hatására is globális tüntetések indulhatnak el.

Tavaly ősszel számos országban kezdődtek el diáktüntetések Thunberg hatására, januárban például 30-40 ezres megmozdulások voltak Belgiumban, Amszterdamban pedig 40 ezer ember tüntetett márciusban. Március 15-én globális tüntetést tartottak 120 ország több mint 2200 városában, a becslések szerint ezeken 1,6 millióan vettek részt. Korábban, például 2014-ben és 2015-ben is voltak hasonló megmozdulások, de ezeken nem vettek részt 600 ezernél többen, ráadásul az idei globális tüntetést munkaidőben tartották*Mivel Thunberg szellemében iskolásoknak szervezték..

A mostani tüntetéssorozatot szervező Extinction Rebelliont pedig mindössze ősszel alapították. Az angolszász médiában vezető helyen szerepeltek a tüntetéseik, a siker magukat is meglepte. “Több helyet el tudtunk foglalni, rengeteg új tagot tudunk bevonzani (…) a rendőrség általánosságban pozitívan viszonyul hozzánk, barátságosak velünk és egyetértenek azzal, amit teszünk“ – mondta egy szervező a tüntetés negyedik napján a Guardiannek

Tüntetők a londoni Waterloo hídon. Fotó: AFP

A változást mutatja, hogy míg 2014-ben ötezren vettek részt egy amszterdami tüntetésen, idén márciusban már 40 ezren tüntettek a klímaváltozás ellen. Magyarországon is volt tüntetés március 15-én, de hiába volt munkaszüneti nap, legfeljebb pár százan vehettek részt rajta.

A tüntetéseknek nemcsak a nagysága, hanem az intenzitása is változni látszik. Londonban több kisebb tüntetés is volt az elmúlt hónapokban. Hidakat zártak le, de előfordult, hogy művért öntöttek a miniszterelnök lakóhelye elé, vagy hogy félpucér tüntetők odaragasztották magukat a parlamenti ülésterem feletti galéria átlátszó üvegfalára, fenekükkel a képviselők felé.


A képviselők reakciója a performanszra

Az alulról szerveződő mozgalmak ráadásul némileg váratlan helyről kaptak megerősítést a múlt héten. Az angol és a francia jegybank vezetői, Mark Carney és Francois Villeroy közös cikket írtak a Guardianbe, amelyben azonnali intézkedésekre szólították fel a pénzügyi világot a klímaváltozás mérséklésére. “Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szemünk előtt álló nyilvánvaló fizikai kockázatokat” – írták.

Világ éghajlatváltozás klímaváltozás Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2019. május 20. 17:52 Világ

Bőrükön érzik a klímaváltozást, de a jólét fontosabb

A forró nyaraktól szenvedő Ausztráliában a baloldal az éghajlatváltozás megfékezését ígérte, a jobboldal a szénbányászatot preferálta. Mégis az utóbbi nyert.

Váczi István
2019. május 20. 16:22 Világ

Jó időre meghatározza Európa sorsát a hétvégi választás

Hosszú időre lekerül a szorosabb integráció a napirendről, ha az euroszkeptikus pártok nagyon megerősödnek az Európai Parlamentben.

Torontáli Zoltán
2019. május 17. 14:38 Vállalat, Világ

Az online ruhaboltoknak elegük van abból, hogy kölcsönzőként használják őket

Olyan méreteket ölt a ruhavisszaküldés az online üzletekben, hogy a kereskedők elkezdték feketelistázni a renitens vásárlóikat.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. május 20. 11:41 Tech, Vállalat

Gyakorlatilag kicsinálják a magyarok második kedvenc okostelefon-márkáját

A magyar okostelefon-piacot is felboríthatja a Huawei-botrány. Itthon az elmúlt hónapokban minden negyedik készüléket a kínai gyártó adta el.

Bucsky Péter
2019. május 20. 06:54 Élet

Tételes lista a zöld rendszámos autókról – sokuk szennyezőbb egy hagyományos kocsinál

Sok tölthető hibridnél teljesen érthetetlen, miért támogatja az állam a vásárlásukat és a fenntartásukat.

Váczi István
2019. május 16. 06:53 Közélet, Vállalat

Az ország legnagyobb földesura lett Mészáros Lőrinc

Nem kell tovább számolgatni, Mészáros agrárholdingjának vezetője maga mondta el, hogy már mindenkinél nagyobb területen gazdálkodnak.