A történelem során először találkozott amerikai elnök Észak-Korea vezetőjével. Aláírtak egy szándéknyilatkozatot, amiben Kim Dzsongun teljes nukleáris leszerelést ígért.
A történelmi találkozó azért különösen érdekes, mert senki sem tudja biztosra, hogy mi lesz a vége. Adunk néhány fogódzót.
Donald Trump nem üli végig a G7 csúcsot a legközelebbi szövetségeseivel, akikkel épp kereskedelmi háborúban áll, hanem inkább Észak-Koreára koncentrál.
Nem csak szóban vágnak vissza a védővámokkal sújtott szövetséges országok Trumpnak.
Kína, Katar és az oroszok mesterien befolyásolják pénzzel az amerikai elnököt. A nyílt vesztegetéstől visszariadó európaiak veszthetnek ezen a legtöbbet.
A kormányok iskolázott választókat nyerhetnének meg az import korlátozásával, pedig a globalizáció-ellenesség a kevésbé képzett csoportokra jellemző.
Váratlan fordulat: Amerika mégsem engedi csődbe menni Kína büszkeségét, a ZTE-t.
Merkel legnagyobb hibája lehetett, hogy ki akarta bekkelni az Északi Áramlat 2-t. Az új gázvezeték éppen Magyarországon emelné a gázárakat, a kormány mégsem tiltakozik.
Az európai, az orosz és a kínai fél megpróbálja megmenteni az egyezséget, de kérdés, hogy az USA nélkül ez sikerülhet-e.
Nemcsak az olajárak emelkednének tartósan, hanem a geopolitikai feszültségek is növekednének, ha az USA ismét szankciókat vezetne be Irán ellen.