Donald Trump nem igazán szereti azokat az egyezségeket, amiket elődje, Barack Obama kötött. Így volt ez a párizsi klímamegállapodással, amiből simán kilépett tavaly nyáron, és így van ez az iráni atommegállapodással is, amiről most szombatig kell döntést hoznia.
Ha az USA felrúgja a nagy nehezen megkötött nemzetközi egyezséget, és újra szankciókat vezet be Teheránnal szemben, az nem csak az olajpiacon hozna nagy változásokat, hanem a Közel-Keleten is politikai feszültségeket okozhat.
A 2015-ben megkötött atommegállapodás lényege, hogy az atomprogramjának leépítéséért cserébe a nemzetközi közösség feloldotta az Iránnal szembeni szankciókat. A még Obama idején megkötött egyezséget azonban Trump a mindenkori legrosszabb megállapodásnak nevezte, és október óta annak felrúgásával fenyegetőzik.
Trump most januárban még meghosszabbította a megállapodás hatályát, ám akkor azt mondta, legközelebb csak akkor tartja fenn az egyezséget, ha az európai szövetségesei kijavítják az alku szörnyű hibáit, és érdemben szigorítanak egyezség feltételein. A hosszabbítás május 12-én lejár, így ha eddig nem sikerül megegyezni az európai partnerekkel, az USA újra bevezetheti a szankciókat Irán ellen – írja a CNBC.
Az olajárak alapján a befektetők a legrosszabb forgatókönyvvel számolnak, az amerikai WTI olaj hordónkénti ára 2014 novembere óta ma először kapaszkodott 70 dollár fölé. Az Iránnal szembeni gazdasági szankciók ismételt bevezetése esetén napi 800 ezer hordó olajtól eshet el a világpiac, ami tartósan felnyomhatja az olajárakat.
Azonban nem csak az olajpiacra lenne hatással, ha Trump felrúgná az egyezséget, hanem a geopolitikára is. Irán ugyanis, ami egyre nagyobb befolyással bír a közel-keleti régióban, és aminek a szíriai és a jemeni polgárháborúban is fontos szerepe van, nem tudni hogyan reagálna az USA lépésére. Az mindenesetre nem kecsegtet sok jóval, hogy Hassan Rouhani iráni elnök figyelmeztette az USA-t, nagyon megbánja, ha felrúgja az atommegállapodást.
Irán és az általa pénzelt fegyveres csoportok Irakban és Szíriában is aktívan harcolnak. Az egyik ilyen iráni kötődésű félkatonai szervezet a Hezbollah, ami éppen most vasárnap többséget szerzett a libanoni parlamenti választáson, ezzel is növelve Teherán befolyását a régióban.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
