Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. május 16. 18:15 Világ

A kormány támogatottsága elég fura módon még a külkereskedelemtől is függ

Ha kategóriákba akarjuk sorolni a különböző politikai értékrendeket, akkor nagy eséllyel a jobb- és baloldali megkülönböztetés szerint fogjuk azt megtenni. Ennek a besorolásnak évszázados hagyományai vannak, bár a mögöttes szempontrendszer sokszor átalakult. Mostanában ismét változás történt,  legalábbis az utóbbi néhány évben lezajlott választási kampányok és külpolitikai manőverek közül több is arra utal, hogy egy újabb nézőpontot is figyelembe kell vennünk, ha be szeretnénk skatulyázni a politikusokat és a pártokat: ez a globalizációval kapcsolatos álláspontjuk.

Ha például Trump megválasztását (aki a kínai és a mexikói import elleni kemény fellépéssel kampányolt), a Brexit szavazás eredményét vagy akár az uniós integrációval szemben szkeptikus lengyel és magyar kormány támogatottságát nézzük az országaikban, azt láthatjuk, hogy a globalizációt és annak következményeit már világszerte széles körben elutasítják. Egyre többen aggódnak amiatt, hogy a bevándorlás és a nemzetközi piacokon zajló kiélezett verseny miatt romlanak a munkaerőpiaci lehetőségeik, és látják úgy, hogy sérül országuk szuverenitása. Közben pedig fontos kérdéssé vált az is, hogy a társadalmon belül pontosan mely csoportok váltak a globalizáció ellenzőivé.

Számos kutatás utal arra, hogy a képzetlen, és ezáltal kiszolgáltatottabb, a világpiaci körülmények között kevésbé versenyképes munkavállalók támogatják inkább a globalizáció-ellenes politikát. Trump elnökké választásában és a Brexit megszavazásában, de még a Fidesz sikerében is megnyilvánulni látszik ez a jelenség. Mindez nem meglepő, hiszen a globalizáció felerősíti az egyenlőtlenségeket, méghozzá úgy, hogy a leggazdagabb rétegeket juttatja még több profithoz. Azonban nemrég megjelent egy újabb elemzés, ami újabb megvilágításba helyezi ezeket a megállapításokat.

Három kutató*Cevat Giray Aksoy (EBRD), Sergei Guriev (Sciences Po Paris), Daniel Treisman (UCLA), Guriev és Treisman három éve alaposan megvizsgálta Orbán Viktor hatalomgyakorlási modelljét is.118 ország adatainak elemzése után arra jutott, hogy a kormányok támogatottsága a magasan képzett munkavállalók körében erősen függ attól, hogy mekkora a tudásigényes termékek exportja és importja.

Ha növekszik azoknak a termékeknek az exportja, amelyek előállítása magas képzettséget igényel, akkor az iskolázottabb munkavállalók egyre jobban támogatják az aktuális kormányt. Azonban, ha a tudásigényes termékek importja nő, akkor csökken a kormány elfogadottsága ebben a körben.

Ugyanakkor a képzetlen munkavállalók körében közömbösnek bizonyult az, hogy hogyan alakul az országuk külkereskedelme. Tehát az, hogy végül is milyen hatása lesz a kormányok külpolitikájának a népszerűségre, a magasabb iskolázottságú választók körében dől el. Következésképpen azzal, hogy az ígéreteken túl egy kormány miként alakítja a külkereskedelmi politikáját, az általános vélekedéssel szemben úgy látszik, hogy épp a jól képzett választók körében javíthat vagy ronthat a megítélésén.

Világ Brexit Donald Trump export globalizáció import Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 19:21 Világ

Egy Angliában dolgozó EU-s munkás több adót fizet, mint egy átlagos angol

Az unióból érkező bevándorlók jóval többet fizetnek, mint az unión kívülről érkezők.

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 12:12 Piac, Világ

Neked kényelmes, de a boltnak csak veszteséget okoz az élelmiszer-házhozszállítás

Nem megy a piac, még Németországban sem, mert az eddigi modellek túl nagy költséggel dolgoznak.

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 16. 11:48 Élet, Világ

Nem csak Budapesten kínálnak albérletet szexért cserébe

Prágában is egyre több az olyan hirdetés, amelyben szexért cserébe kínálnak albérletet.

Fontos

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.