Ha kategóriákba akarjuk sorolni a különböző politikai értékrendeket, akkor nagy eséllyel a jobb- és baloldali megkülönböztetés szerint fogjuk azt megtenni. Ennek a besorolásnak évszázados hagyományai vannak, bár a mögöttes szempontrendszer sokszor átalakult. Mostanában ismét változás történt,  legalábbis az utóbbi néhány évben lezajlott választási kampányok és külpolitikai manőverek közül több is arra utal, hogy egy újabb nézőpontot is figyelembe kell vennünk, ha be szeretnénk skatulyázni a politikusokat és a pártokat: ez a globalizációval kapcsolatos álláspontjuk.

Ha például Trump megválasztását (aki a kínai és a mexikói import elleni kemény fellépéssel kampányolt), a Brexit szavazás eredményét vagy akár az uniós integrációval szemben szkeptikus lengyel és magyar kormány támogatottságát nézzük az országaikban, azt láthatjuk, hogy a globalizációt és annak következményeit már világszerte széles körben elutasítják. Egyre többen aggódnak amiatt, hogy a bevándorlás és a nemzetközi piacokon zajló kiélezett verseny miatt romlanak a munkaerőpiaci lehetőségeik, és látják úgy, hogy sérül országuk szuverenitása. Közben pedig fontos kérdéssé vált az is, hogy a társadalmon belül pontosan mely csoportok váltak a globalizáció ellenzőivé.

Számos kutatás utal arra, hogy a képzetlen, és ezáltal kiszolgáltatottabb, a világpiaci körülmények között kevésbé versenyképes munkavállalók támogatják inkább a globalizáció-ellenes politikát. Trump elnökké választásában és a Brexit megszavazásában, de még a Fidesz sikerében is megnyilvánulni látszik ez a jelenség. Mindez nem meglepő, hiszen a globalizáció felerősíti az egyenlőtlenségeket, méghozzá úgy, hogy a leggazdagabb rétegeket juttatja még több profithoz. Azonban nemrég megjelent egy újabb elemzés, ami újabb megvilágításba helyezi ezeket a megállapításokat.

Három kutató^*Cevat Giray Aksoy (EBRD), Sergei Guriev (Sciences Po Paris), Daniel Treisman (UCLA), Guriev és Treisman három éve alaposan megvizsgálta Orbán Viktor hatalomgyakorlási modelljét is.118 ország adatainak elemzése után arra jutott, hogy a kormányok támogatottsága a magasan képzett munkavállalók körében erősen függ attól, hogy mekkora a tudásigényes termékek exportja és importja.

Ha növekszik azoknak a termékeknek az exportja, amelyek előállítása magas képzettséget igényel, akkor az iskolázottabb munkavállalók egyre jobban támogatják az aktuális kormányt. Azonban, ha a tudásigényes termékek importja nő, akkor csökken a kormány elfogadottsága ebben a körben.

Ugyanakkor a képzetlen munkavállalók körében közömbösnek bizonyult az, hogy hogyan alakul az országuk külkereskedelme. Tehát az, hogy végül is milyen hatása lesz a kormányok külpolitikájának a népszerűségre, a magasabb iskolázottságú választók körében dől el. Következésképpen azzal, hogy az ígéreteken túl egy kormány miként alakítja a külkereskedelmi politikáját, az általános vélekedéssel szemben úgy látszik, hogy épp a jól képzett választók körében javíthat vagy ronthat a megítélésén.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Brexit Donald Trump export globalizáció import Olvasson tovább a kategóriában