Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
A hazai élelmiszeriparban a méret meghatározó, a rengeteg kis magyar cég mellett kevés nagy külföldi van, de ezek jóval hatékonyabbak, és az exportképességük is sokkal jobb.
A csehek egy lépéssel előrébb járnak, a magyar cégeknek aktívan kell gondolkodniuk arról, hogyan fogják a működésüket a jövőben is fenntartani.
Van egy lényeges különbség abban, ahogy az olaszok és a magyarok a járvány miatt kialakult helyzetben védekeznek a külföldi cégek terjeszkedése ellen. Az olasz szabályok átgondoltak.
Sok multi döntött úgy a válság után, hogy Magyarországra hozza a termelést. A gyártósorok megtervezése, előállítása és telepítése nagy hozzáadott értékű munkával lát el néhány magyar céget, például a veszprémi Flexmontot, amelyről videoriportot is készítettünk.
2017 és 2018 között csökkent a cégek száma az első féléves adatok alapján, és növekedésbe fordult egy olyan mutató, ami a bedőlések kockázatát méri.
Azt is látja az adóhivatal, hogy egy vállalkozás milyen árakkal dolgozik, és mennyi kedvezményt adott a másik cégnek, amely tőle vásárolt. Vannak, akik tartanak ettől.
A cégvezetők szerint a fejlődő országok szintjén van a magyar korrupció. Sok helyen be sem merik vallani, ezért érdemes óvatosan kezelni a statisztikát.
Az országnak ugyan ez tenne a legjobbat, de a kormányt, az Európai Bizottságot és a cégeket sem érdekli, mennyire hatékonyan használtuk fel a forrásokat. Ezért marad minden a régiben.