Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. április 26. 15:30 Közélet, Pénz

Nem szégyenlősek a magyar cégvezetők, ha vesztegetésről van szó

A gazdasági élet velejárója, hogy a cégek a saját érdekeiknek megfelelően igyekeznek a döntéshozókat befolyásolni. Ennek sok formája lehet a lobbizástól a vesztegetésig. Utóbbival mesterségesen „javíthatja” a vállalat a többiekkel szembeni versenyképességét, egy-egy megrendelés elnyerésének esélyét, vagy egyszerűen olyan előnyökre tesz szert, amely növeli a cég bevételeit. (Nem csak magáncégekről van szó, hiszen az államnak is rengeteg vállalata van.)


Az egyik nagy globális adótanácsadó-könyvvizsgáló cég, az EY idén is elkészítette a globális felmérését az üzleti visszaélésekről.

Globális szinten cégvezetők közel 40 százaléka szerint az üzleti életben gyakori jelenség a vállalati visszaélés. Az elmúlt hat évhez képest egyáltalán nem javult a helyzet, annak ellenére sem, hogy több helyen is szigorodott a szabályozási környezet. 2012 óta több mint 111 milliárd dollár értékben róttak ki büntetéseket az állami hatóságok. Az elemzés szerint a büntetés nem elég, a cégeknek is egyértelművé kell tenniük, hogy saját átlátható működésük nem csak a menedzsment, de a dolgozók felelőssége is.

 

Magyarországon a válaszadók kétharmada látja úgy, hogy a korrupció gyakori jelenség a gazdasági szférában. Ez az eredmény már önmagában súlyos állítás a hazai üzleti viszonyokkal kapcsolatban, de ha megnézzük a kelet-közép-európai országokat, akkor még megdöbbentőbb. A régiós országok átlagánál ugyanis a megkérdezett cégvezetők alig fele nyilatkozott hasonlóan, Lengyelországban csak az ötödük, Romániában pedig a harmaduk.

A felmérés szerint a hazai cégvezetők közel negyede tartja elfogadhatónak személyes ajándék, szolgáltatás vagy szívesség nyújtását a siker érdekében, 16 százalékuk szórakoztató programokat, négy százalékuk akár készpénzt is felajánlana.

De nem csak régiós átlagban nagy a magyar korrupció. Amikor a visszaélések elterjedtségéére kérdeztek rá, akkor Magyarországon minden ötödik válaszadó vélte úgy, hogy iparágában elterjedt gyakorlat a vesztegetés. Ez az eredmény még a fejlődő országokét is felülmúlta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzeretnél magad meggyőződni arról, hogy mekkora a korrupció Magyarországon? KiszámolhatodTeljesen objektív adatokkal is lehet mérni az állami források fosztogatásának mértékét. Ezekben sem áll jól Magyarország.

Érdekesség, hogy a cégek nyolcvan százaléka elégedett a vállalat antikorrupciós előírásokban szereplő szankciókkal, de csak fele mondta azt, hogy ezekkel az eszközökkel éltek is az elmúlt években. Az EY szerint “a hazai és nemzetközi vállalatvezetők hatékony rendszerek és iránymutatások nélkül nem tudják kihasználni az etikus működésben rejlő előnyöket”.

Az elmúlt években Magyarország egyre rosszabbul szerepel a korrupcióval kapcsolatos különböző nemzetközi felméréseken.

 

Csak idén kilenc helyet rontott Magyarország a Transparency International (TI) korrupciós listáján, most a 66. helyezett. A közel két évtizede készített korrupciós felmérésben még soha nem szerepelt az ország ilyen rosszul. A 2010-es kormányváltáskor például még az 50. helyen álltunk, és ekkor még az Európai Uniós országok közül Románia, Csehország, Szlovákia, Bulgária, Görögország, Olaszország és a csatlakozás előtt álló Horvátország is mögöttünk volt. 

A tavalyi lista alapján ma már csak Bulgáriában nagyobb a korrupció, mint hazánkban.

A Magyarországon működő német cégek is a korrupcióval és a közbeszerzések átláthatóságával kapcsolatos kritikákat fogalmaztak meg. Az Európai Parlament (EP) költségvetés-ellenőrzési bizottsága pedig éppen tegnap kezdeményezte hazánk szavazati jogának a felfüggesztését többek között a magyar korrupció jelenlegi szintje, az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiánya, illetve az uniós támogatással készülő projektek túlárazása miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAzért nem fejlesztenek a cégek a régiónkban, mert a pénzből korrupcióra kell félretenniükA nagy korrupciónál csak egy nagyobb baj van, ha a mértéke kiszámíthatatlanul változik. A helyi cégeknek rosszabb ez, mint a multiknak.

Közélet Pénz cégek kormány korrupció visszaélés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2019. február 22. 06:53 Közélet

Szinte biztosan törvényt sért a fideszes médiaalapítvány, de a hatóság nem lát problémát

Egy jogi kiskapuval próbálták meg elérni, hogy a törvényben rögzítettnél több rádiója is lehessen a KESMA-nak, de porszem került a gépezetbe.

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Jandó Zoltán
2019. február 20. 12:18 Közélet, Pénz

Egy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerül

Alig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.