Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. június 5. 17:03 Vállalat, Világ

Téves párhuzamra hivatkozik a kormány a cégvédelmi törvénynél

A meglepődés és a sokk mellett egyelőre csak értetlenkedés övezi azt az új jogszabályt, amely a járványhelyzetre hivatkozva a magyar ipar döntő részében miniszteri engedélyhez köti a külföldiek (köztük az uniós jogi személyek) tulajdonszerzését a magyar cégekben.

A szabály lényege, hogy majdnem minden olyan cégfelvásárlást, egyesülést vagy tulajdonrész-növelést, amelyben külföldi érintettség van, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetőjének, jelenleg Palkovics Lászlónak engedélyeznie kell. A kérelmek elbírálási ideje 45 nap, és pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a minisztérium ezalatt a tervezett tranzakciók minden részletét megismerheti, amennyiben akarja.

Mivel nem világos, hogy a miniszter pontosan milyen kritériumok alapján engedélyez vagy vétóz meg egy kérelmet, a cégek eladói és/vagy vevői egyelőre teljes bizonytalanságban vannak.

A jogszabály csak a stratégiai társaságokra vonatkozik, és az érintett szektorokat külön táblázatban foglalja össze a szöveg. A csavar a történetben az, hogy a táblázat értelmezésekor derül ki, hogy valójában nem kivételes esetekben vezeti be a kontrollt, az információk megismerését és a vétó lehetőségét a kormány, hanem szinte mindenhol.

A táblázat által felsorolt 21 szektor ugyanis számítások szerint a teljes magyar vállalati kör által elért bevétel alapján a magyar gazdaság 84 százalékát lefedi.

Ha pedig foglalkoztatottak alapján nézzük, akkor a magyar gazdaság 70 százalékát helyezte most miniszteri kontroll alá a szöveg.

Ahogy azt György László, az ITM államtitkára például a Portfoliónak magyarázta, a cél az, hogy a külföldiek ellenséges célú felvásárlásait megakadályozzák. Ellenséges célnak általában azt tartják, amikor egy társaság csak azért vásárolja fel a konkurenciát, hogy azt tulajdonosként leépítse, ellehetetlenítse, majd megszüntesse, és ezzel a piaci versenyt csökkentse.

Mi tehát ebből a verzióból a külföldiekre lövünk, a hasonló szándékú magyar-magyar tranzakciókra egyelőre nem. A kormányzat úgy értékeli, hogy a járványban a magyar cégek jobban gyengültek, mint a külföldiek, ellenséges felvásárlási célpontokká váltak, ami egyébként logikus feltételezés, ha azt nézzük, hogy az egyes európai államok milyen segítséget nyújtottak a vállalataiknak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMind a három másik visegrádi ország nagyobb támogatást ad a bajba került cégek dolgozóinak, mint MagyarországUtólag látszik majd, hogy mire volt elég az egyes országokban a kurzarbeit, de a feltételeket összehasonítva a magyar szigorúbb és kevesebbet ad, mint a cseh, a lengyel, vagy a szlovák.

„Egy az egyben az olasz szabályozást vettük át” – mondta György László a Portfoliónak, és ez az érvelés rendre visszaköszön. Ha azonban megnézzük az olasz szabályokat, akkor több lényegi különbséget találunk, mint egyezőséget.

Az olasz szabály (angol elnevezése Golden Power Law, azaz gpl) 2012. május 11. óta van hatályban. Ami most a járvány miatt történt – és amire vélhetően a magyar kormány is hivatkozik -, az csak a nyolc éve működő, bejáratott és uniókonform csomag kiegészítése. Ez a kiegészítés ráadásul nem más, mint a szövegnek az Európai Bizottság idén március 25-én kiadott útmutatásához való igazítás (amely egyben a magyar törvény megalkotásának alapja is egyébként).

Az olasz gpl egyáltalán nem fedi le az olasz gazdaság 84 százalékát.

Abban ugyanis eredetileg, azaz 2012 óta csak a védelmi és nemzetbiztonsági ipar (hadiipar), az energetika, a közlekedés és a távközlés egyes stratégiai fontosságú részei (az 5G rendszerek például külön hangsúlyozva) vannak benne.

Ez összesen négy szektor, amelyből hármat csak részben érint a szabályozás. Nem 21 teljes iparág, az azon belül működő családi bt.-kig bezáróan. Olaszországban az unión belüli külföldiek tranzakcióit csak akkor kell engedélyeztetni, ha többségi tulajdonrészt szereznének, ez további jelentős szűkítése a körnek. Az unión kívülről jövők pedig 10 százalékos részesedés és/vagy szavazati jog és csak egymillió euró feletti tranzakciós érték felett engedélykötelesek.

Szó sincs arról, hogy ha egy osztrák szatócsbolt tulajdonosa meg akarja vásárolni az olasz oldali kollégája üzletét, azt Rómában engedélyeztetni kellene 45 munkanapos eljárással, miniszteri pecséttel, miközben az osztrák-magyar relációban például jelenleg ezt mondja ki a szöveg.

Az olaszok április 8-án bővítették ki a 2012-es gpl-t, de csak átmeneti időszakra, a járvány miatt, december 31-ig. Ez nálunk is így van, ám némi óvatosságra mégis okot adhat, hogy a magyar kormány épp nemrég, a járvány alatt hajtott végre egy hasonló, külföldi befektetőket érintő kérdésben egy hitelességet romboló fordulatot. Pár hete volt csak, hogy a járványhelyzetre való hivatkozással a külföldi hátterű kiskereskedelmi láncokra átmeneti különadót vetettek ki, de aztán ez gyorsan határozatlan idejűvé változott.

De mivel bővítettek az olaszok? Egyrészt bevontak a körbe minden kritikusnak számító infrastruktúrát (energia, víz, közlekedés, egészségügy, média, kommunikáció), másrészt a pénzügyi szektort, a gazdaság működése szempontjából kulcsfontosságú nyersanyagok piacát, az élelmiszerellátást és az 5G mellett más magas technológiákat. Ez azonban még mindig messze nem jelenti azt, amit a magyar jogszabály, vagyis az olasz gazdaság döntő része feletti kontrollt.

Az olasz gpl elég világos, és azt is megmondja, mire számíthat az, aki nem jelenti be a tranzakciót. A bírság a tranzakcióban résztvevő vállalatok összesített bevételének legalább egy százaléka, de legfeljebb a tranzakció értékének kétszerese.

Az is teljesen világos, hogy egy befektető milyen feltételek kötelezővé tételére számíthat, ha nem megy át csont nélkül az olasz engedélyezésen. A szabály és a gyakorlat ugyanis elég egyértelmű abban, hogy ha stratégiailag fontos egy cég, akkor az olaszok nem feltétlenül a felvásárlását akarják megakadályozni, hanem adott esetben a kontroll megőrzésével is beérik. A felvásárlótól tehát például kérhetnek egy igazgatósági széket az állam képviselőjének, vagy mondjuk azt, hogy a megvásárolt olasz érdekeltségben lévő kulcsfontosságú vagyon felett a vevő ne rendelkezhessen.

A magyar cégvédelmi törvény nemcsak abban különbözik az olasztól, hogy sokkal szélesebb körben és az egyes ágazatokban sokkal mélyebbre ásva vonja ellenőrzés alá a tranzakciókat, hanem abban is, hogy sokkal kevésbé tűnik átgondoltnak és alaposnak. Legutóbb az Index cikke sorolta hosszasan azokat a szokványos élethelyzeteket, amelyek a céges befektetési tevékenységeknél mindennaposak, ám az érintetteknek a mostani (már hatályban lévő) szöveg alapján olykor fogalmuk sem lehet az értelmezéséről.

Az a bizonytalanság, amit a törvény hirtelen létrehozott, pillanatnyilag legalább 30 százalékkal leértékeli csaknem a teljes magyar magáncéges szektort.

A jelenlegi helyzetben ugyanis nem világos, hogy mi a tényleges cél, melyek az ehhez rendelt eszközök, és hogy fog az engedélyezés kinézni a mindennapi gyakorlatban.

Fontos körülmény, hogy ma nemcsak a külföldi befektetők bizonytalanok, hanem a magyarok is. A magyar-magyar felvásárlások célja ugyanis nagyon sok esetben egyszerűen nem lehet más, mint a későbbi külföldi értékesítés. A magyar piac nagyon kicsi ahhoz, hogy bármelyik szektorban rövid idő alatt el ne jussanak a befektetők ahhoz a mérethez, ahol már reálisan csak külföldi lehet egy potenciális vevő. Pillanatnyilag azonban nagyon erősen kérdéses, hogy egy ilyen befektetésből valaha ki lehet-e majd szállni, így pedig a magyar-magyar adásvételek is leállhatnak.

A helyzet olyan, mintha csak a törvény első jogi vázlatát látnánk, amelyet még erősen reszelni kell ahhoz, hogy ne okozzon felfordulást és sokkot. Ezt a munkát azonban várhatóan élesben kell majd elvégezni, mert ha a szöveg így marad, akkor élesben kell megtapasztalni, hogyan viselkedik Palkovics László, azaz mikor hogyan fog majd a tolla. Ezzel csak az a probléma, hogy már egy közepes méretű cég felvásárlás előtti átvilágítása is legalább 100 ezer eurós tétel egy befektetőnek, ez pedig elég vaskos ahhoz, hogy Palkovics miniszter vétójogát tesztelgesse bárki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmerikai óriáscég szerezte meg a magyar irodisták kedvenc vizétA dunakeszi Clearwater a legnagyobb Magyarországon az irodák kötelező kellékei, a vízautomaták piacán. Eddig veszteséges volt, most mégis felvásárolták.

Vállalat Világ befektetés cégek cégeladás cégvédelmi törvény felvásárlás ITM Olaszország Palkovics László törvény vétó Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2020. október 28. 17:02 Vállalat

Meglepően jó negyedévet zárt a Fiat-Chrysler csoport

Kár volt aggódni tavasszal az autóiparért, a válság ellenére sem tűntek el az autóvásárlók.

Váczi István
2020. október 27. 14:41 Vállalat

Hasít idén Európa legnagyobb kamionos cége

A német és a brit közúti teherforgalom is meghaladja a járvány előtti szintet, a litván Girteka pedig idén 10 százalékos növekedéssel számol.

Torontáli Zoltán
2020. október 23. 12:16 Adat, Vállalat

A külföldi tulajdonban lévő élelmiszeripari cégeink harmadannyi dolgozóval érnek el akkora profitot, mint a magyarok

A hazai élelmiszeriparban a méret meghatározó, a rengeteg kis magyar cég mellett kevés nagy külföldi van, de ezek jóval hatékonyabbak, és az exportképességük is sokkal jobb.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. október 27. 12:11 Adat

Olyan megyékben terjed leggyorsabban a járvány, ahol tavasszal fertőzöttet sem láttak

Úgy tűnik, hogy jelenleg Nógrád és Vas megyékben a legrosszabb a helyzet, de biztosak nem lehetünk benne, mert továbbra is sok adatot visszatartanak.

Avatar
2020. október 27. 06:52 Világ

Befolyás, megtévesztés, trollok: az amerikai elnökválasztás sötét oldala

A választásokba való beavatkozás régi játék a nagyhatalmak közt, de a közösségi média és a lassan felgyűlő társadalmi elégedetlenség új lehetőségeket kínál.

Jandó Zoltán
2020. október 26. 16:02 Adat

Már minden nyolcadik-kilencedik elhunyt covidos Magyarországon

Az előző héten 299 koronavírus-fertőzött veszítette életét Magyarországon, ami már az összes halálozáshoz viszonyítva is kifejezetten magas arány.