Egyre több érzékeny adathoz jut a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), és emiatt egyre többet hallottuk vállalkozóktól, hogy aggódnak. Az állami hatóság a hónap elején indult online számlázási rendszerben olyan adatokat tárol a cégekről, amelyek alapján fel lehet térképezni, hogy egy vállalkozás kivel üzletel, milyen áron adja a termékeit, mikor és mekkora kedvezményt biztosít a termékei vagy szolgáltatási után.
Ha ezek az adatok illetéktelen kezekbe jutnak, vagy éppen a konkurens cég birtokába, esetleg egy NER-közeli, államilag kivételezett vállalkozó kezébe, amely egy új ágazatban kezdene üzletelni, az érzékenyen érintené az adott cég üzleti helyzetét. Ráadásul volt már példa arra, hogy a NAV véletlenül az összes rábízott adatot hozzáférhetővé tette a rendszer összes résztvevője számára.
A NAV a G7 kérdésére megerősítette, hogy harmadik féllel, például az informatikai rendszer fejlesztővel sem osztja meg a feltöltött adatokat, mivel azok adótitoknak minősülnek. Az adóhivatal az adatokat az online számla rendszer saját adatbázisában tárolja, majd átkerülnek az adatok NAV adattárházába is. „Az adatokról a belső szabályoknak megfelelően biztonsági mentés készül”, közölte a hivatal.
Az online feltöltött számlákról a NAV nagyon részletes információkhoz juthat egy adott cég üzleti működéséről.*Meg kell adni:
– az eladóra vonatkozó adatokat (adószám, cím stb.),
– a vevőre vonatkozó adatokat (adószám, cím stb.),
az ügyletre vonatkozó adatokat (számlakiállítás dátuma, fizetési határidő, fizetési mód stb.),
– értékesített termék, szolgáltatás adatait tételenként (termékkód, mennyiség, mennyiségi egység, egységár, engedmény, áfa mértéke stb.)
– összesítő adatokat (számla összege, számla áfaösszege),
– egyéb ágazati, jogszabály szerint kötelező adatokat,
– az adózó által opcionálisan definiált adatokat. Mindezek közül kiemelkednek az olyan konkrét, egy vállalkozás üzleti modelljét is megvilágító adatok, mint
a másik cég felé kiszámlázott termékek, vagy szolgáltatások egységára, az adott cégnek adott kedvezmény mértéke.
A NAV szerint az adóhivatalhoz alapvetően az áfatörvény által kötelezőként előírt adatok érkeznek az online számla rendszeren keresztül. Az adóhivatal azt is elmondta kérdésünkre, hogy nem minden alkalommal kell ezeket az adatokat megadni, csak akkor, ha relevánsak az adott számla szempontjából. Ezen felül az adózó saját döntése alapján határozhat úgy, hogy a kötelezőnél több adatot ad meg.
Az online számlarendszer július 1-jén indult, a kormány az áfacsalások visszaszorításával magyarázta a bevezetést. A cégeknek a százezer forintnál nagyobb összegű adót tartalmazó számlákat kell az online rendszerbe feltölteni. Ezek olyan számlák, amiket a cégek egymásnak állítanak ki (B2B).
Kalocsai Zsolt, az RSM Hungary vezérigazgatója szerint nem kell aggódni az adóhivatalnál felhalmozódó információk miatt. Az adóhivatal rengeteg adatbázissal bővítette eszköztárát az utóbbi években, az online pénztárgépek és a közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) mellett az online számlarendszert is használhatja majd arra a NAV, hogy big data eszközökkel problémákat keressen, és hatékonyabbá váljon.
Kalocsai szerint a közbeszéd szintjén ugyan felmerülhetnek az adatokkal kapcsolatos aggályok, de az
„nagyon durva lenne, ha illetéktelen személyek kezébe kerülnének ezek az adatok. Én ettől azért nem tartok.”
A szakember emlékeztetett az ekáer bevezetésével kapcsolatos aggodalmakra. Akkor is erről cikkezett a sajtó, hogy az ekáer rendszerbe is olyan érzékeny adatokat kell feltölteniük a cégeknek, amelyek üzleti titkokat képeznek.
A bevezetés alatt ugyan volt egy eset, amikor a rendszer használói számára az összes adat elérhetővé vált, de ezt a NAV gyorsan orvosolta is. „A világ abba az irányba halad, hogy a lehető legtöbb adatszolgáltatás online történjen. Ebben egyébként Magyarország élen jár”, mondta a szakértő. Ez mondjuk nem csoda, hiszen egy olyan országról van szó, ahol extrém magas, 27 százalékos az áfakulcs, és ez sok vállalkozót csábít adóelkerülésre.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
