Egyre több érzékeny adathoz jut a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), és emiatt egyre többet hallottuk vállalkozóktól, hogy aggódnak. Az állami hatóság a hónap elején indult online számlázási rendszerben olyan adatokat tárol a cégekről, amelyek alapján fel lehet térképezni, hogy egy vállalkozás kivel üzletel, milyen áron adja a termékeit, mikor és mekkora kedvezményt biztosít a termékei vagy szolgáltatási után.
Ha ezek az adatok illetéktelen kezekbe jutnak, vagy éppen a konkurens cég birtokába, esetleg egy NER-közeli, államilag kivételezett vállalkozó kezébe, amely egy új ágazatban kezdene üzletelni, az érzékenyen érintené az adott cég üzleti helyzetét. Ráadásul volt már példa arra, hogy a NAV véletlenül az összes rábízott adatot hozzáférhetővé tette a rendszer összes résztvevője számára.
A NAV a G7 kérdésére megerősítette, hogy harmadik féllel, például az informatikai rendszer fejlesztővel sem osztja meg a feltöltött adatokat, mivel azok adótitoknak minősülnek. Az adóhivatal az adatokat az online számla rendszer saját adatbázisában tárolja, majd átkerülnek az adatok NAV adattárházába is. „Az adatokról a belső szabályoknak megfelelően biztonsági mentés készül”, közölte a hivatal.
Az online feltöltött számlákról a NAV nagyon részletes információkhoz juthat egy adott cég üzleti működéséről.*Meg kell adni:
– az eladóra vonatkozó adatokat (adószám, cím stb.),
– a vevőre vonatkozó adatokat (adószám, cím stb.),
az ügyletre vonatkozó adatokat (számlakiállítás dátuma, fizetési határidő, fizetési mód stb.),
– értékesített termék, szolgáltatás adatait tételenként (termékkód, mennyiség, mennyiségi egység, egységár, engedmény, áfa mértéke stb.)
– összesítő adatokat (számla összege, számla áfaösszege),
– egyéb ágazati, jogszabály szerint kötelező adatokat,
– az adózó által opcionálisan definiált adatokat. Mindezek közül kiemelkednek az olyan konkrét, egy vállalkozás üzleti modelljét is megvilágító adatok, mint
a másik cég felé kiszámlázott termékek, vagy szolgáltatások egységára, az adott cégnek adott kedvezmény mértéke.
A NAV szerint az adóhivatalhoz alapvetően az áfatörvény által kötelezőként előírt adatok érkeznek az online számla rendszeren keresztül. Az adóhivatal azt is elmondta kérdésünkre, hogy nem minden alkalommal kell ezeket az adatokat megadni, csak akkor, ha relevánsak az adott számla szempontjából. Ezen felül az adózó saját döntése alapján határozhat úgy, hogy a kötelezőnél több adatot ad meg.
Az online számlarendszer július 1-jén indult, a kormány az áfacsalások visszaszorításával magyarázta a bevezetést. A cégeknek a százezer forintnál nagyobb összegű adót tartalmazó számlákat kell az online rendszerbe feltölteni. Ezek olyan számlák, amiket a cégek egymásnak állítanak ki (B2B).
Kalocsai Zsolt, az RSM Hungary vezérigazgatója szerint nem kell aggódni az adóhivatalnál felhalmozódó információk miatt. Az adóhivatal rengeteg adatbázissal bővítette eszköztárát az utóbbi években, az online pénztárgépek és a közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) mellett az online számlarendszert is használhatja majd arra a NAV, hogy big data eszközökkel problémákat keressen, és hatékonyabbá váljon.
Kalocsai szerint a közbeszéd szintjén ugyan felmerülhetnek az adatokkal kapcsolatos aggályok, de az
„nagyon durva lenne, ha illetéktelen személyek kezébe kerülnének ezek az adatok. Én ettől azért nem tartok.”
A szakember emlékeztetett az ekáer bevezetésével kapcsolatos aggodalmakra. Akkor is erről cikkezett a sajtó, hogy az ekáer rendszerbe is olyan érzékeny adatokat kell feltölteniük a cégeknek, amelyek üzleti titkokat képeznek.
A bevezetés alatt ugyan volt egy eset, amikor a rendszer használói számára az összes adat elérhetővé vált, de ezt a NAV gyorsan orvosolta is. „A világ abba az irányba halad, hogy a lehető legtöbb adatszolgáltatás online történjen. Ebben egyébként Magyarország élen jár”, mondta a szakértő. Ez mondjuk nem csoda, hiszen egy olyan országról van szó, ahol extrém magas, 27 százalékos az áfakulcs, és ez sok vállalkozót csábít adóelkerülésre.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
