Hírlevél feliratkozás
Avatar Avatar
2020. október 19. 16:52 Adat, Vállalat

Együtt váltottunk rendszert a csehekkel, de hol tartanak most a magánvállalataink?

(A szerzők: Matos Bence, a Concorde MB Partners elemzője, Lakatos Péter, a Videoton társ-vezérigazgatója és az MGYOSZ társ-elnöke, Szendrői Gábor, a Concorde MB Partners ügyvezető partnere és az IMAP Európai alelnöke. A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az idei Magyar vállalatok ’2030” konferenciára azt a célt tűztük ki, hogy a tavalyi, hazai vállalati körre vonatkozó következtetéseket most más országok helyzetével hasonlítsuk össze. A konferencia sajnos elmaradt, de elemzéseink egy részét már nyilvánosságra hoztuk.

Ezúttal Csehország és Magyarország legnagyobb árbevételű 150-150 magáncégének eredettörténetébe ástuk bele magunkat, hogy megnézzük, mennyi a hasonlóság vagy a különbözőség köztük.

Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, a cégeket három fontos szempont szerint jellemeztük (honnan erednek, mi volt a kiemelkedésük hajtóereje és hányadik generáció vezeti most őket) és e három szemponton belül 4-4 kategóriába soroltuk be. Így minden céghez három fő jellemzőt társítottunk, és ezekből összesen 64 variáció adódott, a felosztást a csillagra kattintva felugró jegyzetben mutatjuk be*Eredet:
Folytonosság: a rendszerváltás előtt is létező cég, amely valamilyen módon folytatta alaptevékenységét, és magánkézbe került, akár privatizációval, akár más módon.
Rendszerváltás után nulláról: új cég létrehozása a rendszerváltást követő időszakban, részben a korábbi munkahelyeken szerzett kapcsolatok és tapasztalatok alapján, tipikusan olyan tevékenységi körökben vagy üzleti modellekben, amik akkor nem is léteztek, pl. brókercégek.
Innovatív: olyan iparágban működik, vagy olyan technológiát használ az adott vállalat, amelyet a rendszerváltáskor és az azt követő pár évben még nem volt elérhető, és a megkülönböztető tudás megszerzése a céghez köthető.
Külfölditől vásárolt: külföldi tulajdonban lévő céget vásárol fel és kezd el működtetni hazai befektető.
Kiemelkedés motorja:
Nemzetközi: saját márkanévvel, vagy termékkel, know-how-val hasít a világban (de legalább a régióban).
Helyi hős: a hazai piac meghatározó szereplője.
Beszállító: a világgazdaságba integrálódott, a beszállítói láncok része.
Rendszervezérelt: az adott iparágban az állam, mint megrendelő, szállító vagy szabályozó által közvetlenül, vagy informálisan kontrollált piaci szegmensben dolgozik.
Generációváltás helyzete:
Első generációs irányítás alatt
Családon belüli generációváltás után
Cégen belülről (legalább részben), de a családon kívülről odakerült új tulajdonos
Külsőknek eladott
Szándékunkban állt a tulajdonos típusa szerinti osztályozás is, de a két ország hazai tulajdonú vállalatai alapítójuk szerint szinte kizárólag a szakmai kategóriába estek (magyar – 93%, cseh – 96%), és nem találtuk jellemzőnek azt, hogy egy-egy cégnél alapításától fogva jelen legyen egy pénzügyi befektető.
.

Vizsgálatunk azt mutatja, hogy hogy vannak olyan iparágak, amelyekben a két országban hasonlóan alacsony, 0-5 százalék közötti a listán szereplő vállalatok aránya. Ilyen az egészségügy, az ingatlan és a szállítmányozás. A két országban ugyanakkor hasonlóan magas, 20 százalék körüli a fogyasztási cikkekhez és az ipari gyártáshoz köthető cégek aránya.

Meglepő módon a magyar céglistában arányaiban több a szolgáltatás és a TMT (technológia, média és telekommunikáció) kategóriába eső cég. A legfontosabb eltérést azonban a két ország között az építőipar, illetve az energiaszektor fordított hangsúlya jelenti: míg a magyar listában a magánvállalatok 14 százaléka folytat építőipari tevékenységet és csak 1 százaléka tekinthető energiacégnek, addig a cseheknél csupán 6 százalék van jelen az építőiparban, míg 15 százalékuk energiapiaci szereplő.

Eredet alapján a magyar és a cseh cégek között a vállalatoknak egyaránt kevesebb mint ötödét képviselik az általunk innovatív , illetve külfölditől vásárolt kategóriába sorolt cégek. Eltérés a folytonosság nevű (rendszerváltás előtt indult) csoportban, illetve a Rendszerváltás után nulláról felépített cégek sorsa között mutatkozik.

Csehországban jóval nagyobb arányban vannak a rendszerváltás előtti folytonosságot képviselő cégek (40%), mint a magyar listában (21%).

Mindkét országban a legjelentősebb kategóriát a Rendszerváltás után nulláról felépített vállalatok jelentik.

 

Érdekes módon az arányok az általunk “kiemelkedés motorjának” nevezett jellemzők szerint is nagyjából hasonlóak a két országban. Kiemelkedőek a “helyi hősök” (azaz a hazai piac meghatározó szereplői) és a nemzetközi vállalatok, illetve kisebb arányban a beszállító és rendszervezérelt cégek.

A legtöbb cég helyi hősnek tekinthető (magyar – 43%, cseh – 52%), míg a második helyen a nemzetközi cégek állnak (magyar – 25%, cseh – 32%). A magyar listában arányaiban több beszállító fókuszú vállalatot találtunk (magyar – 14%, cseh – 8%), ugyanakkor több a rendszervezérelt (vagyis az állam által többé-kevésbé kontrollált) vállalat is (magyar – 18%, cseh – 8%).

Ez a kategória megerősíti azt az előzetes feltevésünket, miszerint van közös mintázat abban, hogy a magyar és a cseh listában a legnagyobb árbevételű cégeknek kevesebb mint fele van magántulajdonban. A cégek jelentős részének kiemelkedően jól kell pozicionálni magát a belföldi, illetve adott esetben nemzetközi piacaikon ahhoz, hogy ekkora árbevételt tudjon elérni. A magyar vállalatok között mára már a rendszervezérelt kategória magas jelenléte sem meglepő, kérdés, hogy ez a jövőben merre fog változni.

 

A legnagyobb eltérést a generáció kategória mutatja.

Magyarországon a listában szereplő cégek közül még mindig jelentős hányad van az első generáció kezében (73%), míg ez az arány a cseheknél jóval alacsonyabb (38%).

A cseheknél látszólag nem családon belül öröklődik tovább a cég vezetése: a magyar listában 9, a cseh listában csupán a vállalatok 3 százaléka tudta családon belül tartani a céget. A cseheknél ennél fogva jelentősebb a cégen belüli átadás és az eladott cégek aránya. Hozzá kell tennünk, hogy ezek valószínűleg sikeresen mentek végbe, hiszen továbbra is a legnagyobb árbevételű cégek között tartják számon őket.

 

A három fontosabb megállapításunk ezek alapján:

  1. Az energia és az építőipar fordított aránya mellett hasonló az iparágak aránya a két országban
  2. A cseheknél arányaiban több olyan privatizált cég van a listán, amely még cseh tulajdonban van.
  3. A cseheknél jóval kiegyenlítettebb a generáció kategória, a magyar cégek közel háromnegyede még az első generáció tulajdonában van.

A kutatásban olyan egységes csoportokat határoztunk meg, amelyekbe mind a három kategória szerint azonos besorolású cégek tartoznak. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ha megnézzük a legnagyobb 5 csoportot mindkét országban, akkor milyen hasonlóságokat vagy különbségeket találunk.
A magyar listában 26, míg a cseheknél 29 csoport jelenik meg. Az alábbi táblázat a 6-6 legnépesebb csoportot sorolja fel, a magyar listában ezek az összes cég 64 százalékát, míg a cseh esetben 60 százalékát teszik ki, tehát általánosan azt gondoljuk, hogy a listák bizonyos “bejárt utak” mentén koncentrálódnak.

 

Mindkét listában élen végzett az a csoport, amelynek három jellemzője, hogy a rendszerváltás után nulláról indult, helyi hős és első generációs. Tehát mindkét országban továbbra is meghatározók azok a vállalatok, amelyek hazai alapítással, lokális térben mozognak. A magyar listában a cégek 24%-a, míg a cseh cégek közül 22% került ebbe a csoportba.

Ezek között itthon találunk olyan vállalkozást, mint például a gyorsfagyasztott termékeket készítő Agrosprint Zrt. vagy a biztonságtechnikai szolgáltatást kínáló Multi Alarm Zrt., míg a cseheknél két autókereskedőt is ebbe a kategóriába soroltunk (HAVEX, Autocentrum BARTH). Ez ráerősít arra, hogy lehetett, és valószínűleg továbbra is lehet vállalkozó kedvvel a rendszerváltás után olyan hazai piacokat találni, ahol jelentős árbevételt és eredményes működést lehet elérni hosszú távon.

A csoportok adatai arra utalnak, hogy a magyar vállalatok válaszút előtt fognak állni a következő időszakban. Bár az első generáció dominanciája abból is fakadhat, hogy ezek újonnan létrehozott, majd gyorsan felfutott vállalatok, érdemes szem előtt tartani, hogy a cseheknél az első és a hatodik csoportot kivéve a cégek többségét már eladták, vagy cégen belül átörökítették.

Úgy tűnik, hogy a csehek már egy lépéssel előrébb tartanak. Véleményünk szerint a magyar magántulajdonú cégeknek aktívan kell gondolkodniuk arról, hogyan fogják a működésüket a jövőben is fenntartani, ha a legnagyobb árbevételű cégek között szeretnének maradni. Erre mutat jó példát a magyar csoportokból az innovatív-nemzetközi-első generáció út, ebben a csoportban több egészségügyi vállalat is van (3DHistech Fejlesztő Kft, Medicontur Orvostechnikai Kft).

A magyar és a cseh listában is 19-19 olyan vállalatot találtunk, amelyek csak 1 vagy 2 céget tartalmazó csoportba tartoznak, vagyis atipikus esetek. Például kevés olyan vállalkozás van, amelyet innovatívnak tekintettünk, helyi hősként viselkedett, de még az első generáció irányítja.

A magyar példák közül például az i-Cell Mobilsoft Zrt emelkedett fel ily módon (áruforgalom ellenőrző rendszerek, mobilfizetési platform). Érdekes cseh példa a Seznam.cz, amely egy cseh nyelvre fejlesztett keresőoldallal lett híres a kilencvenes évek második felében, de kibővített szolgáltatásaival mind a mai napig az élen található a cseh vállalatok között.

Adat Vállalat cégek Csehország genrrációváltás magáncégek Magyarország rendszerváltás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2020. november 25. 14:52 Adat

Visszaszorulóban a járvány a cseheknél, idehaza is lassult a vírus terjedése

Csehországon kívül egyelőre csak a járvány fékeződése érzékelhető a visegrádi régióban, bár Lengyelországban még ez is bizonytalan.

Avatar
2020. november 22. 16:10 Adat

Minél jobban él valaki, annál jobban hisz abban, hogy ezt magának köszönheti

A vagyoni helyzet, és annak hirtelen megváltozása érdekes összefüggésben van a jövedelmekkel kapcsolatos igazságérzet megváltozásával.

Hajdu Miklós
2020. november 19. 13:46 Adat

A második hullám a szemünk láttára szakítja ketté a gazdaságot

Az ipar megúszta a második hullám gazdasági hatásait, a szolgáltatószektorban azonban nem fényesek a kilátások.

Fontos

Avatar
2020. november 24. 17:09 Pénz

A covid után jön az adóemelés?

A kormánynak hamarosan napirendre kell tűznie az adósság elleni harc 2.0-t, amit valószínűleg nem lehet megúszni adóemelés nélkül.

Bucsky Péter
2020. november 24. 06:54 Közélet

Elhagyják a vállalkozók Parragh kamaráját, de a NAV-végrehajtást nem ússzák meg

Miközben a zsugorodó tagságú kamarai rendszer elnöke könnyítésekért lobbizik a cégek számára, a tartozások behajtása a válságban sem szünetel.

Mészáros R. Tamás
2020. november 23. 17:19 Világ

A kínai dominancia megalapozójának harangozták be, mégis gyengére sikerült a világ legnagyobb gazdasági paktuma

A világ lakosságának és GDP-jének 30 százalékára terjed ki az új ázsiai gazdasági övezet. Egyesek szerint ez megágyaz a kínai dominanciának, mások szerint semmin nem változtat.