Az unió számára azonban bosszantó lehet, ha tényleg a BYD modelljeire szabják az európai forrásokból adott támogatás feltételrendszerét.
A francia kormány egy héttel a BYD szegedi gyárának bejelentése előtt közölte, hogy a jövőben nem ad támogatást a kínai elektromos autókra, és az európai gyártást akarja ösztönözni.
A város élénkülő technológiai szektora vonzotta be a svéd gyártó beruházását, amit vélhetően a ZalaZone-pálya közelében is szívesen láttak volna.
A BMW nyáron letette debreceni gyárának alapkövét, majd kisvártatva a kínai CATL hatalmas beruházást jelentett be. A napokban ismét a BMW lépett, a bajor vállalat ugyanis akkumulátorok összeszerelésére alkalmas üzemmel egészíti ki debreceni beruházását.
Három évvel ezelőtt egy a napokban bejelentetthez hasonló, egymilliárd eurós nagyságrendű fejlesztést szakított félbe Kecskeméten a német autógyártó.
Milyen hatása lesz Magyarországon az elektromos autók gyártására történő átállásnak? Az e heti G7 Podcastban egy ezzel foglalkozó nemzetközi kutatási projekt két magyar résztvevője mesélt erről.
A Volkswagen-csoport úgy döntött, hogy egy új, törökországi üzem felépítése helyett több mint egymilliárd euróból a pozsonyi gyárat fejleszti, bővíti.
Az elektromos autók népszerűsége segíti a talpra állást, az autógyárak a teljes kapacitás környékén működnek. A beszállító cégeknél viszont éles törések mutatkoznak.
A járvány mélypontja után ismét egyre többen vesznek Rolls-Royce-t, a keresletet a most bemutatott, százmillió forintba kerülő modell is élénkítheti.
Korszerű körülmények között végzett biztos, de kemény munkára számíthatnak az autógyárakba jelentkező dolgozók, amit nem veszélyeztetnek sem a robotok, sem az elektromos autók.