A Mercedes-Benz napokban ismertté vált 400 milliárd forintos beruházása nem teljesen előzmények nélküli, három éve ugyanis egy hasonló nagyságrendű kecskeméti fejlesztés felfüggesztéséről döntött a vállalat. A 2018 nyarán beharangozott, majd 2019 tavaszán megszakított egymilliárd eurós – akkori árfolyamon még alig több mint 310 milliárd forintos – projekt keretében egy különböző architektúrájú és meghajtású modellek rugalmas gyártását lehetővé tévő, úgynevezett „full-flex” üzem épült volna Kecskeméten.
A mostani, euróban számolva szinte azonos léptékű beruházással olyan sorokkal bővülnek majd az összeszerelő és karosszéria üzemek, amelyek két új elektromos platform gyártását teszik lehetővé. (Egy platform a padlólemez, a tengelytávolság, a kormánymű, a felfüggesztés és a motortér egységes elrendezése, erre aztán egészen eltérő megjelenésű és akár márkájú autók is épülhetnek.)
Bár a négy évvel ezelőtt és a múlt héten bejelentett beruházások közötti kapcsolatról a bejelentésen nem esett szó, az újratervezés az euróban kifejezett volumenek egyezőségén túl is sejthető. A fejlesztések 2019-es leállítását az újratervezés szükségességével indokolta Ludvig Orsolya, a Mercedes-Benz kecskeméti gyárának akkori kommunikációs vezetője, hozzátéve, hogy a bővítés szándéka továbbra is fennáll, és a 2020-as évek első felében már termelhet is az új egység.
Mindeközben egy fontos változás történt a Mercedeseket gyártó Daimler menedzsmentjében is: 2019 májusában az elektromos autózás iránt elkötelezett Ola Källenius vette át a cég vezetését, akinek szándékai szerint a vállalat 2025 után már csak elektromos autókhoz fejleszt új platformokat, és 2030 környékére felhagy a robbanómotoros modellek gyártásával.
Ez az irányváltás szembe tűnik a kecskeméti beruházás változásán is: a korábbi elképzelés szerinti egység – ami egy új prés-, karosszéria- és összeszerelő üzemet is magában foglalt volna – alkalmas lett volna a csak belsőégésű vagy elektromos motorral, illetve az azok kombinációjával szerelt hibrid modellek gyártására is. Az aktuális fejlesztési tervek szerint üzembe állított gyártósorokon azonban már csak villanyautók készülhetnek majd. Kiderült továbbá június végén, hogy a Mercedes három-négy éven belül befejezi a Kecskeméten is gyártott A-osztályos gépkocsik forgalmazását.
Helyettük várhatóan magasabb kategóriájú autók gyártását is Kecskemétre hozza majd a Mercedes, ami a beruházással kapcsolatos nyilatkozatok szerint a munkahelyek színvonalát is emelheti. Ha ezt a cégnél adott fizetésekkel – pontosabban az egy alkalmazottra jutó személyi jellegű ráfordítással – jellemezzük, az elmúlt évtized második felében a kecskeméti gyárban alapvetően a többi külföldi tulajdonú járműipari céghez hasonló körülmények rajzolódnak ki (sajnos az iparágra vonatkozó legfrissebb adat 2019-es).
A változás hatása persze kérdéses, hogy miképp nyilvánul meg, hiszen a szintlépés következményei az egyébként viszonylag egyszerű összeszerelő munkát végző autógyáron kívül, a beszállítóknál is lecsapódhatnak, így akár a kecskeméti Mercedes magyar tulajdonú partnereinek helyzete is javulhat.
Kérdéses a beruházással és az elektromos gépkocsik gyártására történő teljes átállással járó létszámváltozás mértéke is. A korábban tervezett „full-flex” üzem létesítéséhez közel hatvan százalékos létszámnövelési terv kapcsolódott, amivel az akkor 4223 fős, most már 4736 fős, időközben egy újabb présüzemmel is bővült kecskeméti Mercedes a legnagyobb tíz magyarországi foglalkoztató közé is bekerülhetett volna. Most konkrétumról e tekintetben nem tudni azon kívül, hogy a külügyminiszteri bejelentés szerint létszámbővítéssel jár majd a fejlesztés. Attól mindenesetre nem kell tartani, hogy az egyszerűbb – vagy legalábbis kevesebb alkatrészből álló hajtásláncú – elektromos autók gyártására való átállás miatt kellene munkahelyeket megszüntetni, motorgyár Kecskeméten ugyanis nem üzemel.
A mostani fejlesztés praktikus szempontok szerint aligha lehet a három éve félbehagyott beruházás folytatása. Üzemépítés helyett gyártósorokat létesít a Mercedes, a vállalat képviselőinek ezzel kapcsolatos kérdéseinkre adott válasza szerint „alapvetően egy új projektről van szó”, ami a tisztán elektromos termékportfólió elérését célzó stratégia része.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
