A magyar gyerekek száma növekszik a leggyorsabban Ausztriában, néhány éven belül a németeket és a törököket is előzhetik.
A rendkívül erős szakszervezetek és a munkaadók sorra olyan béremelésekben állapodnak meg, amelyek kompenzálják a drágulást.
Mítosz-e az, hogy a magyarok mobilitása alacsony? Hová mennek a Pest megyei lakosok?
Magyarországon a jelek szerint vége a napelemes mézeshetek korszakának, és ami jön, az sokkal nagyobb tudatosságot kíván meg a felhasználóktól.
A vasutasokat képviselő szakszervezet szeretné elérni, hogy a rosszabbul keresőknek ne csökkenjen a reálbére, az állami vállalat vezetője szerint viszont más iparágban nem adnak ilyen jó bérajánlatot.
Ha nem lépi túl a magyarnál tágabb határokat, egy osztrák háztartás körülbelül annyira fogja érezni a villanyszámla terhét, mintha idehaza 12 forintba kerülne egy kilowattóra áram.
Vagy legalábbis a magas energiaárakkal küzdő háztartások megsegítésére valamilyen formában.
Az ezermilliárdokért épült sztrádahálózat több mint felén 20 százalék alatti a kihasználtság, ezek helyett elég lett volna kétszer egysávos főút is.
Nem tántorították el a magyarokat az osztrák munkaerőpiactól az ottani lezárások, hiába szűntek meg tömegével egyik hónapról a másikra a munkahelyek.
Míg a magyar lakosság jobbára csak közvetve érzékeli az energiaárak emelkedését, a környező országokban élők a rezsiköltségek láttán is szembesülnek ezzel.