Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2023. március 9. 04:34 Közélet

Európa egyik legnagyobb ingázó közössége az Ausztriába járó nyugat-dunántúli magyaroké

Olyan sokan járnak már Ausztriába dolgozni, hogy az Eurostat 2019-es adatai szerint csak két másik ország volt, ahonnan többen járnak át munka miatt a szomszédos országba. Az akkor 56 ezer minden nap Ausztriába ingázó magyarnál csak a 93 ezer Luxemburgba ingázó francia és 122 ezer Németországba ingázó lengyel volt több. Az alábbi térképen azt lehet megnézni, hogy az egyes európai országokból mennyien jártak át más uniós tagállamokba dolgozni a koronavírus-járványt megelőzően.

Az ausztriai munkavállalás azóta még népszerűbb lett. Az osztrák minisztériumi adatok szerint az ingázó magyar munkavállalók száma a 2020-as 39,8 ezerről 2022-re átlagosan 49,3 ezerre emelkedett.

Az osztrák munkaügyi adatok azét térnek el az uniós statisztikáktól, mert az Eurostat adatai megkérdezésen alapulnak, míg az osztrák adatok a nyilvántartott lakcímen. Így könnyen lehet, hogy valakinek van ugyan osztrák lakcíme, mert munkanapokon ott lakik, szobát vagy lakást bérel, de hétvégente hazajár, így megkérdezésre továbbra is magyarországinak vallja magát. Ezért az eltérő módszertan miatt a két adatbázisban másképpen tartják nyilván az ilyen embereket. Nem is könnyű elválasztani, hogy melyik országban él valaki életvitelszerűen, hiszen sokan akár évtizedekig tudják a kétlaki életmódot fenntartani.

A gyors növekedés azonban mindenképpen szembeötlő:

két év alatt negyedével nőtt az Ausztriába ingázó magyarok száma, ma már minden századik magyar munkavállaló a nyugati szomszédunknál dolgozik.

 

A KSH által mért 99 ezer külföldön dolgozó, de itthon lakó magyar felét az osztrák munkahelyre járók teszik ki.

Rekorderek nyugat-magyarországi ingázók

A legfrissebb, 2021-re vonatkozó uniós adatbázis szerint a nyugat-magyarországiak ingázása európai szinten is kiemelkedő. Csupán öt másik európai régióban vállalnak többen másik országban munkát. Ebben a luxemburgi határ mellett fekvő német Trier áll az első helyen – a jóval magasabb fizetések miatt minden hatodik lakos átjár dolgozni. A második helyen a francia Lotaringia áll, ez szintén Luxemburggal határos.

A Nyugat-Dunántúlt két Svájccal határos francia régió (Elzász és Franche-Comté) és az ausztriai Vorallberg követi – ezeknél is a magas fizetések és az adózási előnyök jelentik a fő vonzerőt az unión kívüli országban a munkavállalásra. A keleti tagállamok közül Románia került fel még a toplistára, de a Jászvásár központú Észak-Kelet régióból nem a szomszédos Moldovába vagy Ukrajnába járnak sokan dolgozni, hanem a tehetősebb uniós országokba.

Fővárosi ingázásban rekorder Pest megye

Másik régióba a legtöbben a Brüsszel környéki vallón Brabant tartományból ingáznak, minden második munkavállaló így dolgozik. Második helyen áll európai összevetésben Pest megye, 41 százalékkal – itt Pest megyéből ingáznak be Budapestre. Ez megegyezik a flamand Brabant tartomány értékével. Az országon belüli ingázás egyébként kifejezetten a fejlett nyugati országokra jellemző. A keletieknél, ha már útra kelnek munkát vállalni az emberek, akkor inkább Nyugat-Európába mennek. Ez érthető abból a szempontból, hogy a távolabbi munkavállaláshoz már lakást kell bérelni, aminek a költségét a magasabb nyugati bérekből lehet inkább kifizetni. 

Azért is érdekesek az uniós adatok, mert a KSH nem gyűjt részletes ingázási adatokat, csak 2017-ből és a 2011-es népszámlálásról érhető el ilyen információ. Az uniós adatok azt mutatják, hogy

tízből négy Pest megyei lakosnak a fővárosba vagy másik megyébe kell ingáznia naponta.

A keleti tagállamok közül csak a Prágát körülölelő Közép-csehországi kerület*Středočeský kraj került fel a top 20-as toplistára. A nagyvárosok vonzáskörzetét adó régiókra eleve jellemző a magas ingázási arány, de Pest megye még így is kiemelkedik. Nem arról van szó, hogy máshol a nagyvárosok és a körülöttük lévő területek egy régiót alkotnának, amire jó példa Prága vagy éppen Brüsszel esete. Bécs, Berlin, Bukarest és Hamburg is külön régiót alkotnak. Ezeknél azonban mégsem olyan nagy a kontraszt, a főváros körüli régiókban is többen tudnak helyben munkát vállalni.

Vezető szerep a régióban is

A magyar ingázók száma és aránya a többi kelet-közép-európai országhoz képest is kimagasló. A koronavírus-járvány előtt Szlovákiában volt érdemben magasabb az ingázók aránya. Ennek egyik oka, hogy Pozsony mára egy városrégiót alkot Béccsel, vonattal a bejárás igen könnyűvé vált, mert 15-20 percenként indulnak a járatok, és csupán egy óra a menetidő. A szlovákok emellett sokan dolgoznak Csehországban is.

A Covid után nagyban csökkent a szlovákok ingázási kedve, de nem Ausztria irányába. Oda a 2020-as 13 ezer után ma már 15 ezren járnak, főleg Pozsony környékéről. Azonban Közép- és Kelet-Szlovákiából jelentősen visszaesett a külföldi munkavállalás, feltehetően ezek alacsony képzettségű, kevésbé jól fizetett munkák voltak.

Magyarok is kevésbé vállaltak 2021-ben külföldi munkát, amiben a növekvő bérek mellett annak is szerepe lehetett, hogy sok németországi kiküldött munkás volt. Az ilyen “kétlaki” munkavállalók vagy beleunnak egy idő után a folyamatos ingázásba, és maradnak inkább Magyarországon, vagy ha megtetszik a külföldi élet, akkor letelepednek ott. Az adatok alapján az látható, hogy egyre kevésbé népszerű a távoli országokban az ingázó életvitel. A felmérésben azt is figyelembe kell venni, hogy csak az aktuálisan munkavállalók szerepelnek, tehát ha valaki már nem vállal munkát, akkor is kikerül. 

A közép-kelet-európai országokban európai összevetésben nem meglepő módon magas a másik országban munkát vállaló állampolgárok aránya. Mégsem egy szegény, elmaradottabb ország vezeti ezt a statisztikát, hanem a leggazdagabb uniós ország, Luxemburg. Ez azért érthető, mert a 640 ezer lakosú ország leginkább egy nagyvárosi régióra hasonlít.

A kisebb jellemzően előrébb szerepelnek ezen a listán, de a fejlettségnek kevesebb összefüggése van a külföldön munkát vállalók arányával, mint hihetnénk. Görögországból vállalnak legkevésbé külföldön munkát az emberek, pedig igen nehéz a gazdasági helyzet. Azonban ebben szerepe van annak is, hogy csak még szegényebb országokkal határosak a görögök, így messze kellene menni egy jobb munkalehetőségért.

A magyarok az uniós átlagnál kétszer mobilisabbak, minden ötvenötödik magyar más uniós országban dolgozik.

Magyarországról nem csak külföldre, de másik régióba is sokan járnak dolgozni.

Minden tizedik magyar nem a saját régiójában talált munkát, hanem ingázásra kényszerül. Ennél csak Belgiumban tudnak az emberek kevésbé az otthunokhoz közel munkát találni az EU-ban.

A magyar közbeszédben régóta tartja magát az a toposz, hogy a magyarok nem mobilisak, ezért nehéz máshol munkát vállalniuk, amit a fenti adatok erőteljesen cáfolnak. Mind a nemzetközi, mind az országon belüli mobilitás magasnak számít.

Az átlagosan magas adatok azonban nagyon eltérőek az országon belül: külföldre a nyugat-dunántúliak, másik régióba a Pest megyeiek járnak dolgozni, a többi régióban kifejezetten alacsony a mobilitás.

 
Az összes európai régiót vizsgálva jól látható, hogy míg Nyugat-Dunántúl erősen kiemelkedik, a többi magyar régió kifejezetten hátul kullog a külföldi munkavállalásban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAki akart, már kiment, csaknem megállt a külföldön élő magyarok számának növekedéseNémetország vezet, de az új szabályok miatt módosult adatok megmutatják, hogy Angliában kevesebben élnek, mint gondoltuk, Ausztriában pedig rengeteg magyar dolgozik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVannak előnyei is az ingázásnakGyakran szokás felhozni az ingázás hátrányait, magyar szerzők azonban egy kedvező társadalmi hatást mutattak be a Nature-ben megjelent tanulmányukban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet ausztria ingázás külföldi munkavállalás nyugat-dunántúl osztrák munka pest megye Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2024. június 17. 14:31 Közélet

Nem szavaztak többen a Fideszre plusz önkormányzati források reményében

A választási eredmények alapján nem igazán érdekelte a szavazókat, hogy kevesebb forráshoz jutott a településük. Ettől nem szavaztak sem többen, sem kevesebben a Fideszre.

Jandó Zoltán
2024. június 17. 10:11 Adat, Közélet

Iskolázottabb szavazóit veszíthette el az ellenzék

Nagyobbat esett az ellenzéki pártok szavazataránya azokon a településeken, ahol a lakosságon belül magasabb a legalább érettségivel rendelkezők aránya.

Stubnya Bence
2024. június 17. 05:45 Közélet

A gazdasági helyzet eddig Magyar Pétert segítette, 2026-ig viszont már inkább a Fideszt fogja

A gazdaság gyengélkedése rontotta a kormánypárt mostani eredményét, a Tisza párt eredményét pedig javíthatta. 2026-ig ez a hatás fokozatosan átfordul majd.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 05:03 Élet, Pénz

Egyre bátrabban szabotálják a kártyás fizetést éttermek és kis üzletek

Ez akkor szokott történni, amikor érzik, hogy a vásárlók is partnerek, de arra is utalhat, hogy nő a gazdaságon belül a szürke zóna.

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.

Hidi János Kovács Márton
2024. június 16. 05:42 Tech, Világ

Felgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukni fogjuk a klímacélokat?

A jó trend már kialakult, de nincs elég beruházás ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött klímacélt. Miben lehet mégis bízni?