Nemcsak dolgozni járnak át egyre többen Ausztriába, hanem az ott tanuló magyar állampolgárságú diákok száma is dinamikusan növekszik. A 2010/2011-es tanévben még csak 2117 magyar diák járt osztrák közoktatásba, a 2021/2022-es tanévre 10646 főre nőtt a számuk. Csak a tavalyi évben 1367 új magyar diákot irattak be osztrák intézményekbe.
Miközben Ausztriában ötszörösére nőtt a 2020/21-es tanév és a 2010/11-es tanév között a magyar diákok száma az alap és középfokú oktatásban, Magyarországon 14 százalékkal csökkent.
Az immár 10 ezernél is több magyar Ausztriában nem tartalmazza azokat, akik szüleik révén időközben osztrák állampolgárságot is szereztek. Ez azonban nem jelentős csoport, a gyors növekedés ellenére még 2022-ben is csupán 307-en voltak.
Az osztrák iskolarendszer jelentősen eltér a hazaitól, az egyes iskolatípusok leírása az Európai Bizottság honlapján olvasható. A magyar diákok száma az iskolarendszer minden szintjén gyorsan növekszik, de arányuk az általános iskola alsó tagozatában és a politechnikumban a legmagasabb.
Mindebből arra lehet következtetni, hogy mivel egyre több fiatal kezdi meg az általános iskolát évről évre, folyamatosan növekedni fog a magyar diákok száma. Közel 60 ezren ingáznak naponta Ausztriába dolgozni, nagyon érdekes kérdés, hogy az ő gyerekeik melyik országban járnak iskolába.
Az adatokból arra lehet következtetni, hogy a határmenti lakosok, ingázók közül egyre többen íratják osztrák iskolába a gyerekeiket. Ha csak a kiköltözők választanák az osztrák iskolákat, sokkal egyenletesebben kellene minden korosztály által látogatott intézményben a magyaroknak megjelenni.
Rekorder magyarok
Az osztrák iskolákban tanuló külföldi diákok száma gyorsan növekedett az elmúlt másfél évtizedben: a 2006/07-es tanévben arányuk még 9 százalék volt, ami 17-re nőtt a legutóbbiban. A mért 20 ország és országcsoport közül
a magyar gyerekek száma nőtt a legjobban az osztrák iskolákban az elmúlt másfél évtizedben: a számuk nyolszorosára emelkedett.
A második helyen az ázsiai diákok vannak 6,4-szeres emelkedéssel. A régiós országok közül mindegyik jóval kisebb növekedést látott: a szlovénoknál 5,4-szeres, Szlovákia 4,9-szeres, Lengyelország 2,4-szeres, Csehország 2,3-szoros növekedést mutatott.
A külföldiek közül már csak német, török és szerb van több az osztrák iskolákban, mint magyar. Mivel a magyar diákok száma jóval gyorsabban növekszik, néhány éven belül a legnagyobb ausztriai kisebbség is lehet a magyar.
A fenti adatok Ausztria egészére vonatkoztak. A munkavállalók java része azonban Bécsben és vonzáskörzetében, illetve Burgenlandban dolgozik. Tartományi szinten az osztrák statisztikai hivatal ugyan nem teszi közzé a diákok számát állampolgárság szerint, de a tartományi adatközlésekből ki lehet számítani a magyarok arányát.
Burgenlandban ráadásul magyar nyelvű oktatás is van: az összesen 10757 burgenlandi alsósból 1038 tanult magyarul,
minden tizedik burgenlandi alsótagozatos magyar nyelven is tanul.
Burgenlandban a helyi magyarok száma nem igazán változott, a megugrás a magyarországi diákoknak köszönhető. Az 1995/96-os tanévben a alsósok 1,8 százaléka tanult a tartományban magyarul, 2021/22-ben már 9,2 százalék.
A magyart is oktató iskolák száma nem is kevés: kéttannyelvű általános iskola Őrszigeten és Alsóőrön van. Felsőpulyán, Felsőőrön, Rohoncon és Újhodászon pedig kéttannyelvű osztályok vannak. További nyolc településen kötelező magyar tananyag van, 640 osztályban pedig szakköri foglalkozásban tanítanak magyarul.
Egyetemről főiskolára váltanak a magyarok
Miközben a közoktatásban dinamikusan növekszik a magyarok száma, az egyetemeken csökkenést mutat. Ausztriában ugyan szinte ingyenesek az állami egyetemek, ezekre bekerülni nem könnyű, és magas szintű német és/vagy angoltudás szükséges, ami a magyar közoktatásban egyre kevésbé hangsúlyos tudás.
Talán ennek is szerepe lehet abban, hogy az elmúlt években csökkent a magas színvonalú egyetemeken a magyar hallgatók száma. Összességében azonban mégsem esett vissza az osztrák felsőoktatásban tanuló magyarok száma: egyre többen választottak az alacsonyabb színvonalú állami és magán főiskolákat. Ez utóbbiak természetesen fizetősek, és ebbe a kategóriába tartozik a Bécsbe települt CEU is, aminek szerepe lehetett a számok megugrásában.
