A fosszilis üzemanyagárak növekedésével megnőtt az atomenergia vonzereje, ugyanakkor Zaporizzsja esete jól mutatja, hogy a reaktorok mennyire kitettek a háborús fenyegetésnek.
Az orosz gáz elapadása miatt ismét népszerűvé vált az atomenergia Európában és Amerikában, ám az elmúlt két évtized beruházásai alapján az atomipar nincs felkészülve a feladatra.
Tegnap ismét rekordot döntöttek az áramárak Európa meghatározó gazdaságaiban, miután extrém alacsonynak ígérkezik a német szélerőművek teljesítménye a napokban.
Példa nélküli, hogy egy működő atomerőmű körül harcok dúljanak, a felek egymást vádolják azzal, hogy nukleáris katasztrófát kockáztatnak.
Egy nukleáris erőmű száz terawatt óra energia előállítása alatt átlagosan 3 halálesetet okoz beleértve a katasztrófák direkt és indirekt áldozatait
Az ország egészét érintő szerkezeti reformokkal hozzájárult ahhoz, hogy Japán sikeresen nézzen szembe az őt érintő világpolitikai és világgazdasági kihívásokkal.
Thierry Breton szerint a meglévő atomerőművekre 2030-ig 50 milliárd eurót kell költeni, a következő generációs létesítmények pedig tízszer ekkora befektetést igényelnek 2050-ig.
Európa sorsa jelenleg az időjárás kezében van: egy átlagosnál hidegebb tél esetén az elszálló energiaárak tönkretehetik az európai ipart és élelmiszertermelést, brutális inflációt okozva.
Míg a fejlett világban egyre drágább, Dél-Koreában csökken az atomerőművek fajlagos költsége. Ám az ezt lehetővé tevő központosított rendszer a korrupció melegágyává vált.
A tervek szerint öt év múlva kezdődik az első lengyel atomerőmű építése, a nukleáris program 2040-ig 105 milliárd zlotyba kerül majd – számolta ki a Lengyel Gazdasági Intézet.