A nukleáris energiatermelést a nyugat-európai lakosság nagy része (országtól függően 40-60 százaléka) veszélyesnek tartja, derül ki egy tavaly novemberben végzett nagymintás felmérésből. Az USA-ban is hasonló a vélekedés az atomerőművekről: a lakosság 48 százaléka tartotta veszélyesnek a megoldást 2021-ben.
Az eredmények nem meglepőek, hiszen a nukleáris energiáról negatív kép alakult ki a nyugati társadalmakban az elmúlt évtizedek alatt. Ennek az az oka, hogy legtöbbször csak akkor szerepelnek atomerőművek a médiában, amikor valamilyen probléma merül fel az üzemeltetésükkel kapcsolatban.
Kétségtelen, hogy okoztak tragikus eseményeket nukleáris erőművekben bekövetkező balesetek. Ilyen volt az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset vagy a 2011-ben történt fukusimai robbanás. Mindkettő komoly környezeti katasztrófával járt, hatásukat máig éreztetik. Azonban mindent összevetve kijelenthető, hogy a nukleáris energia biztonságosnak számít.
Az Economist cikke szerint még a szélerőművek is több halálesetet okoznak, és alig többért felelősek az atomreaktorok, mint a napelemfarmok. Az alábbi ábrán azt mutatjuk meg, hogy egy terawatt energia előállítása hány halálos áldozatot követelt átlagosan 1990 és 2014 között.
A fosszilis energiahordozók égetésével előállított áram nagyságrendekkel több halálesettel hozható összefüggésbe, mint a nukleáris erőművek. Ez nem meglepő eredmény, hiszen a globális légköri szennyezés 6-7 millió halálos áldozatot szed évente, és ehhez adódhatnak még a globális felmelegedés áldozatai: a hőhullámokban és a megváltozott klíma miatt elhunytak is.
Egy nukleáris erőmű száz terawattóra energia előállítása során átlagosan 3 halálesetet okoz, beleértve a katasztrófák direkt és indirekt áldozatait és a munkahelyi baleseteket is. Ez kevesebb, mint a szélerőművek eredménye, amik ugyanennyi energia előállítása során 4 halálesetet okoznak átlagosan. A szélerőművek leggyakrabban azzal szedik áldozataikat, hogy repülők és helikopterek ütköznek nekik, illetve a telepítés során történnek balesetek.
Bár a nukleáris energiatermelés biztonságosnak mondható, még sok a kérdőjel a fűtőanyagok tárolása körül, ám a jelenlegi energiaválság miatt most ezek a hangok halkabbak lettek. Az EU-s kibocsátáscsökkentési célok és az orosz fosszilis energiahordozók kiváltása nehezen elképzelhető nukleáris erőművek nélkül.
Ezért is vitatkoznak a politikusok Németországban a nukleáris energia kivezetésének lassításán, és épít ismét atomerőműblokkot Anglia több mint 20 évvel a legutolsó atomerőmű üzembe helyezése után. Úgy tűnik, hogy a gazdaság elektrifikációja, az ukrajnai orosz agresszió és a relatív biztonságosság új lendületet adhat a nukleáris energiatermelésnek Európában.
