Az már más kérdés, hogy közülük mennyien állnak munkába Magyarországon, és ezt nemcsak az elvándorlás, hanem az itt tanuló külföldiek száma is befolyásolja.
Az év első hónapjaiban már masszívan csökkentek a reálbérek, és a júliustól hatályos emelés csak az év második felében ellensúlyozná a drágulást.
Csak az alapbeosztásuk szerint fognak dolgozni, és nem vállalnak extra műszakokat, ezzel azt akarják megmutatni, hogy csak a folyamatos túlórázás tartja életben a lengyel egészségügyi rendszert.
Hosszú távon a magyar betegek érdeke is az, hogy az egészségügyi reformból kihagyott ápolók összefogjanak a helyzetük javításáért - Szabó Imrével és Fabók Bálinttal erről beszélgettünk az e heti G7 Podcastban.
Az orvosokkal szemben az ápolók számára csak hátrányokkal jár az új szerződés, így megalázva érzik magukat, akik aláírták. Nem is volt erre mindenki hajlandó.
Kizsigereltségről, félelemről és komoly erőforráshiányról számoltak be a kórházakból olyan ápolók, akik több évtizedes pályafutásuk legkeményebb időszakát élik át.
Pont a világjárvány kellős közepén alakítják át gyökerestől a szakmát, és ez tanácstalanságot, frusztrációt szül.
A kórházak telítődésével az eleve kizsigerelt ápolók akár két-három ember munkáját végzik el, miközben számos munkatársuk kapta el a vírust.
A kormány szerint a védekezésnek nincs anyagi akadálya, de hetek alatt nem lehet eltüntetni az évtizedes alulfinanszírozás és rossz struktúra következményeit.
Öregszenek az amerikaiak, így több százezer új ápolóra lesz szükség a következő években. A leggyorsabban viszont a megújuló energiához kapcsolódó szakmák iránt nőhet az igény.