Idén az ezer milliárd dolláros többletköltség 70 százalékát állják az államok az EU-ban, de jövőre nehéz lesz fenntartani ezt a szintet.
Nemzetközi összehasonlításban kevés az önkéntes idehaza, és míg a magánadományok szintje átlagos, a nonprofit szervezetek saját bevételei elmaradnak attól.
A 2010 előtti időszakban év 30-40 milliárd forintot költött az állam sportra, 2020-ban 527 milliárdot. A pénz sokkal több lett, de továbbra is rosszul osztja el a kormányzat.
A politikába beszálló milliárdos nagyon hisz benne, hogy 10-20 éven belül megtérül most még erősen veszteséges befektetése, amelybe a kormányzat is besegített.
Bucsky Péter kollégánknak ítélte a decemberi Minőségi Újságírás Díjat a Főszerkesztők Fóruma hiánypótló cikksorozatáért, amely az uniós támogatásokat nyert cégeket és a támogatásnak a teljesítményükre gyakorolt hatásukat elemezte makrogazdasági dimenziókban.
Világraszóló startup ötletet nem sikerült még felkarolni állami forrásokkal, de a cégek túlnyomó többsége korai szakaszban van, és növekszik.
Azt várnánk, hogy a támogatás megdobja egy-egy vállalkozás növekedését, de pont fordítva történt az elmúlt években, ami rendszerhibára utal.
Azok az országok álltak át a minőségen alapuló növekedésre, ahol a humán tőkét, az exportképes vállalkozásokat és az innovációt támogatják. Folytatódik a G7 Holnap cikksorozat.
A számok azt mutatják, hogy a járadékvadászat a magyar üzleti élet kedvelt, de most már elég káros sportja lett.
Az ígértnél kevesebb pénzt kaptak a vállalkozások az uniós forrásokból. Azon belül viszont a magyar tulajdonú kisebb-közepes cégek nem panaszkodhatnak.