Ez az intézmény az amerikai belpolitika „pénzügyi tömegpusztító fegyverévé” vált, de pont emiatt nem fognak megválni tőle, biztosan lesz következő felvonás is.
A számok azt mutatják, jobban jártunk volna, mert amennyi uniós pénzt szétosztottunk, annyit ki is folyattunk a költségvetésből, mint egy lyukas zsákból - állítja szakértő szerzőnk.
Most, hogy ugyanott tartunk az államadósság szintjével, ahol tíz éve, érdemes lenne egy olyan adósságszabályt alkotni, amely mögött szakmai konszenzus van.
A hét legnagyobb fejlett gazdaságnak plusz négy nagy feltörekvőnek mennyi államadósságot kell visszafizetnie, mint bármikor az utóbbi tíz évben.
Nem tudjuk még, hogy decemberben mennyit költ a kormány, de ha 200-300 milliárd forinttal csökken a betétállománya, még akkor is maradnak biztonsági tartalékai.
Lehet, hogy a tőkepiac érzéketlen az európai értékrendre, a demokráciára, a jogállamiságra, de a politikai kockázat megnövekedését azonnal beárazza.
A kormánynak hamarosan napirendre kell tűznie az adósság elleni harc 2.0-t, amit valószínűleg nem lehet megúszni adóemelés nélkül.
Nem tétlenkedik az MNB, államkötvény-vásárlásai szinte teljesen fedezik az államháztartás idei nettó finanszírozási igényét.
Egyre közelebb kerül a fizetésképtelenséghez Laosz, miután devizatartaléka egymilliárd dollár alá csökkent, és több hitelminősítő is rontott a besorolásán.
Az alacsony államháztartási hiány és csökkenő államadósság-pálya feladása egyrészt kényszer, másrészt a nemzetközi fősodorba illeszkedő, tudatos döntés.