Hírlevél feliratkozás
Török Zoltán
2020. szeptember 1. 17:18 Közélet

Magyar Münchhausen?

(A szerző a Raiffeisen vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Ebben a cikkben arra szeretnék választ találni, vajon mekkora baj, ha elszáll a költségvetési hiány és megugrik az államadósság.

Az írás apropóját az adja, hogy augusztus végén elismerte a Pénzügyminisztérium, hogy az államháztartás hiánya idén a GDP 7-9 százalék között lehet (szemben a korábban kommunikált 3 százalék alattival), majd az MNB elnöke tett közzé egy írást, melyben felveti azt, hogy 2022-ig el lehet engedni hiányt és az adósságot is. Ez a gondolat szöges ellentétben áll a mögöttünk álló egy évtized magyar gazdaságpolitikájának az alacsony költségvetési hiányt és az államadósság csökkentését hirdető alaptételével.

Mi az oka a 180 fokos fordulatnak?

Az előző gazdasági válság (a 2008-2009-es nagy pénzügyi válság) és az utána kialakuló európai adósságválság (2011-2012) fő üzenete az volt, hogy a makrogazdasági egyensúlytalanságok veszélyesek, azokat el kell kerülni. Az egyik kiemelt veszélyt pedig a túlzott államháztartási hiány jelentette. Azok az EU-tagországok, ahol túl magas volt a hiány, szamárpadra lettek ültetve*ez volt a túlzott hiány eljárás – angolul Excessive Deficit Procedure. Szigorú brüsszeli gyámkodás mellett kellett lecsökkenteni a hiányt. A sikert az jelentette, ha sikerült a hiányt lefaragni a GDP 3 százaléka alá, illetve az államadósság emelkedő trendjét megállítani, majd megfordítani. Ez a gondolkodás jellemezte a magyar és az európai gazdaságpolitikát egészen mostanáig. Magyarországon sajátos csomagolást kapott ez a történet a gazdaságpolitikai önállóság visszaszerzésével, az államadósság ellen nyert csatával és a történelmi szabadságharcos mentalitás összefésülésével.

De a gazdaságpolitikában nincs tartós állandóság – a célszerűnek/szükségesnek gondolt gazdaságpolitikai csapásirány a gazdasági, a társadalmi és a politikai konstelláció függvényében változik. Egy nagy horderejű gazdaságpolitikai fordulat előfeltétele a fenti tényezők radikális változása. Ezt hozta el a koronavírus-pandémia.

Ha most megvizsgáljuk, azt találjuk, hogy a koronavírus-válság kezelésének gazdaságpolitikai módszere országról országra rendkívül hasonló elemeket tartalmaz. A két legfontosabb dimenziója a válságkezelésnek az állami kiadások növelése és a kamatok csökkentése. Vagyis adósodjunk el, de úgy, hogy annak a költsége legyen minimális. Lehetőleg nem több, mint nulla. Ha nem lehet, akkor csak kicsit több, mint zéró.

Emlékezetes történet a nagyotmondó Münchhausen báróé, aki egy mocsárba esve saját parókájának copfjánál fogva húzta ki magát az ingoványból. Képletesen, a gazdaságpolitikában nagyjából ezt csinálja most az egész világ. Magyarország és a magyar gazdaságpolitika nem kivétel: a nemzetközi fősodorba illeszkedik a hazai válságkezelés. Igaz ez a fő irányvonalra (az alacsony kamatkörnyezet fenntartása, illetve az állami pénzcsap megnyitása) és az alkalmazott fiskális és monetáris politikai megoldásokra egyaránt.

A legtöbb EU-tagországban ma már 8-10 százalék körüli államháztartási hiánnyal számolnak 2020-ra. Nem reális ragaszkodni a 3-4 százalék alatti hiányhoz Magyarországon, de nem is szükséges. A 2010-es éveket jellemző szigorú államháztartási politika és a koronaválság kezelése összeegyeztethetetlen. Új szelek fújnak a gazdaságpolitikában. A közgazdaságtani szakirodalomban találni olyan írásokat*Glocker, Sestieri and Towbin (2019) Time-Varying Fiscal Spending Multipliers in the UK, Journal of Macroeconomics, Vol. 60, 2019; Bredemeier, Falko and Schabert (2015) Fiscal Policy, Interest Rate Spreads, and the Zero Lower Bound, IZA Discussion Paper No. 8993, amelyek azt valószínűsítik, hogy

a válságból való kilábalás során a költségvetési költekezés, a magas államháztartási hiány hatékony eszköz lehet.

Mindennek fényében a hazai gazdaságpolitikai fordulat – vagyis az alacsony államháztartási hiány és csökkenő államadósság-pálya fenntartásának feladása – egyrészt kényszerű következménye a koronaválságnak, másrészt tudatos gazdaságpolitikai döntés, amely a nemzetközi fősodorba illeszkedik.

Ilyen körülmények között nem várható, hogy Magyarországot „megbüntetik” a nemzetközi pénzügyi piacok, a hitelminősítők vagy a brüsszeli bürokraták, vagyis ebből nem lesz baj. Baj abból lehet majd – amire a jegybank elnöke is felhívja írásában a figyelmet – ha az újbóli állami eladósodási hullám nem a gazdasági szerkezet modernizációját, a versenyképesség javítását szolgálja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost Magyarország volt a leggyengébb láncszem a régióbanA magyar gazdaság alulmúlta a várakozásokat, míg a lengyel, a román és a cseh visszaesés kisebb volt a vártnál a második negyedévben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet államadósság járvány költségvetési hiány koronavírus válság Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Pletser Tamás
2024. április 9. 04:34 Közélet

Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok

Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.

Avatar
2024. április 7. 04:34 Közélet

Idén minden család megkapja a támogatott árú gáz teljes mennyiségét? – észrevételek az MVM tájékoztatásához

Az átalányt fizető gázfogyasztók számlái mostantól nem ugranak meg, de szakértő szerzőnk levezetése szerint ennek eddig sem lett volna szabad megtörténnie.

Miklós László
2024. április 6. 04:34 Közélet

Azért volt nálunk átlagon felül drága az élelmiszer, mert megnövelték a forgalmi adókat

Nem az ársapka, hanem a kiskereskedelmi adó megemelése növelte az élelmiszer-inflációt. A kormány azonban máshogy is hozzájuthatott volna a pénzéhez – írja szakértő szerzőnk.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Avatar
2024. április 5. 04:34 Közélet

Így ne értsük félre a konzervatív oktatást

Nem aktuálpolitika, nem múltorientáció, hanem klasszikus értékek állnak a konzervatív oktatás mögött, érvel írásában a Mathias Corvinus Collegium főigazgató-helyettese.

Bucsky Péter
2024. április 4. 04:34 Közélet, Vállalat

Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak

Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.