Magyarország a térségünk legnagyobb arányú és legköltségesebb államadósságával kerül bele az egyébként is sok turbulenciával járó gazdaságszerkezeti és geopolitikai átmenetbe.
A hazának szüksége van a lakosság megtakarításaira, de az eddiginél kisebb kamatot ígér cserébe.
A bizalom hiánya miatt nem adnának pénzt az államnak. A júniusi állampapírvásárlási adatok viszont másról árulkodnak.
Az uniós pénzekhez való hozzáférés bizonytalansága és a kínai bankok növekvő itteni aktivitása kényelmetlen kérdéseket vetett fel.
Most fizetjük meg annak az árát, hogy a kormány nem készítette fel az országot a megújuló energia korszakára. Az emiatt felvett hitelek lefelé tartó spirálba lökhetik az országot.
Magyarország jelenleg csak drágábban juthat rövidtávú dollárhitelhez, mint Ukrajna. Ha nem lép sürgősen valamit a magyar állam, abból hatalmas borulás lesz.
A magyar államnak a negatív felhangok ellenére nincsenek adósságfinanszírozási problémái, nem érdemes az ördögöt a falra festeni.
A kiigazításra szükség volt, a befektetőknek ennek ellenére nem tetszett. Miért történhetett ez?
A Bizottság javaslata után az Európai Tanácsnak kell majd döntenie a pénzügyi lazaság 2023-as meghosszabbításáról.
Srí Lankának 78 millió dollárt kellene még ma törlesztenie, hogy ne következzen be az 1948-ban függetlenné vált ország első államcsődje, de erre lényegében semmi esély sincs.