A gazdasági racionalitás talaján nehéz jó okot találni az akkugyártás támogatására, de a változó világrend és a külpolitikai pávatánc magyarázhatja a dolgot.
A BYD idén a világ második legnagyobb akkumulátor- és elektromosautó-gyártójává vált alacsony árainak köszönhetően. Egy kisebb üzemmel most a magyarországi pénzeső alá is beáll, de a fő célpont a német piac.
Szijjártó Péter szerint idén is kínai cégek hozhatják a legtöbb beruházást Magyarországra, miközben Európa éppen leépíti a kínai projekteket.
Utánajártunk, hogy milyen kockázatokkal járnak az akkumulátorgyártás egyes lépései.
A Magyarországra készülő Sunwoda tavaly kezdett nagyvonalú tőkebevonásba, amiből 2025-ig megháromszorozná a kapacitásait.
A kicsi, hazai gyártású akkukkal működő elektromos autók helyett győztek a nagy, német és kínai akkukkal futó terepjárók.
A kínaiak az európai autógyárakhoz férkőzve hódítanák meg a járműgyártást, míg az elmúlt időszakban az ellátási láncok akadozásától szenvedő német cégek sem járnak rosszul a közelségükkel.
A nátrium-ionos akkumulátorokkal már az 1970-es évek óta kísérleteznek szerte a világban, piaci sikerre most ezt a technológiát is Kína viheti.
Chile, Mexikó és Bolívia az olajtermelők kartelljéhez hasonló szövetséget akar létrehozni az akkugyártás fő alapanyaga, a lítium árának szabályozására.
Nem átlátható, hogy a kiépülő ipari park energia- és vízfogyasztása mennyire lesz fenntartható, amit még zavarosabbá tesz egy rejtélyes elbocsátás.