Növeli az oktatás hatékonyságát, segít a mezőgazdaság modernizálásában és fejlesztésében, ami a világ legszegényebb régióiban kifejezetten fontos körülmény.
Hiába jobbak a megélhetési lehetőségek a nagyvárosokban, a fejlődő országok vidéki lakosai közül sokan csak a legközelebbi városba tudnak költözni.
A Niger-Delta szennyezésének is van szerepe abban, hogy a Guiniai-öböl vált a legveszélyesebb tengeri területté.
Ghánában az ígéretek szintjén van az oltási program megvalósítása, de még az ígéretek szilárd alapjai sem látszanak.
A kontinenst más régióknál jóval kevésbé viselte meg a globális járvány, a világ tíz legjobban hasító gazdasága közül 2020-ban hét afrikai volt.
Az egyiptomi varrónő, a kenyai taxis vagy a mexikói vendégmunkás egyaránt ellehetetlenült. Mi lesz ott, ahol nemhogy home office, de víz és szappan sincs?
Halottak fekszenek az utcákon, de a statisztikákból ez kimarad, mert a szegényebb országok elől lerabolják a teszteket. Így marad az emberek botokkal kergetése.
A szélsőségesen meleg és száraz időjárás tönkreteszi az észak-afrikai gabonatermést, aminek súlyos gazdasági következményei vannak az egyébként sem bővelkedő országokban.
A változó klíma ideális körülményeket teremt a pusztító sáskák szaporodásához. Néhány országban elkeseredettségükben autógumi égetésével védekeznek az emberek.
Az ENSZ szerint 2100-ban nagyjából 3,1 milliárddal leszünk többen a Földön, mint jelenleg, és ebből a növekményből közel 3 milliárdot Afrika hoz majd össze.