Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. december 26. 07:28 Világ

Összeomlástól féltették, a világgazdaság élmezőnyében végzett idén Afrika

A koronavírus-járvány tavaszi szakaszában úgy tűnt, hogy globális viszonylatban a vírus a legszegényebb országokban fogja a legtöbb kárt okozni.

Ahogy arról a G7-en is írtunk, nem voltak fényesek a kilátások: úgy tűnt, hogy a gazdag országokban leálló kétkezi munkák, a nyugati kereslet és a hazautalt pénzek bezuhanása vagy a kényszerűségből nyers erővel kikényszerített kijárási korlátozások már egy esetleges egészségügyi vészhelyzet előtt százmilliók életét lehetetlenítik el a szegényebb országokban.

Ebben az időszakban Sipos Sándor, a Világbank partnerségi tanácsadója a G7 podcastjában arról beszélt, hogy a makrogazdasági helyzet is annyira rossz volt, hogy óriási adósságválság tört volna ki a világban, ha a nemzetközi intézmények nem sietnek nagyon gyorsan a fejlődő országok segítségére.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliók élete tört össze, pedig még el sem ért hozzájuk a járványAz egyiptomi varrónő, a kenyai taxis vagy a mexikói vendégmunkás egyaránt ellehetetlenült. Mi lesz ott, ahol nemhogy home office, de víz és szappan sincs?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szegény országok gyorsított tempóban húzzák fel a szociális védőhálót a vírus miattKockára került minden, amit előrelépett a világ a globális szegénység felszámolásában. Sipos Sándor, a Világbank tanácsadója a G7 podcast vendége.

Afrikai gazdaságok a világ élvonalában

Ezek a félelmek sok országban ténylegesen be is igazolódtak, leginkább Ázsiában és Dél-Amerikában. Azonban eléggé úgy tűnik, hogy a világ egyik legszegényebb régiója, az afrikai kontinens országai, vagy legalábbis egy nagyobb részük viszonylag szerencsésen elkerülte a legrosszabb forgatókönyvet. Ahogy az alábbi ábrán az IMF előrejelzése alapján is látszik, a kontinensen viszonylag sok a zölddel ábrázolt, tehát növekvő gazdaságú ország, ami más kontinensekről aligha mondható el. 

IMF World Economic Outlook 2020. Zöld = növekedés, piros = visszaesés

Legfeljebb Ázsia hasonló: ott az IMF összesítése szerint 2,3 százalékos átlagos GDP-visszaesésre lehet számítani, ami hajszálnyival jobb a teljes afrikai régióra becsült 2,6 százalékos visszaesésnél. Mindkét kontinensre jellemző azonban, hogy átlagot nagy mínuszok húzzák le. Összehasonlításképpen: Nyugat-Európában és Dél-Amerikában átlagosan 8 százalék feletti visszaesés lesz az idén. Nyilván békeidőben máshogy nézett volna ki ez az adat, de globális léptékben azért mégis nagyon jó hír, és ezért fontos, hogy menjünk el mellette, hogy az

54 afrikai országból az előrejelzések szerint az idei tíz legnagyobb növekedést produkáló ország közül hét afrikai lesz.

Etiópia, Uganda, Elefántcsontpart, Egyiptom, Ghána, Ruanda és Kenya mind olyan ellenállónak bizonyult a járvány hatásainak, hogy a világ tíz leggyorsabban növekvő országa közé került a Bloomberg adatai alapján.

Előrejelzések alapján a hét gazdaság közül legalább öt 2022-ben is maradhat ebben az elit klubban. Ez azért is komoly előrelépés, mert két évvel ezelőtt még csak három afrikai gazdaság került be a leggyorsabban növekvő országok közé.

A jó eredmények mögött pedig hosszú távon is meghatározó strukturális átalakulás látható: a Bloomberg adatai alapján az összes, 1300 tőzsdén kereskedett afrikai cég teljes piaci kapitalizációját 29 százalékban IT- és telekommunikációs cégek adták. Ugyanez az arány egy évtizeddel ezelőtt csak 13 százalék volt.

Emellett pedig a nyersanyaggal kereskedő cégek aránya 34 százalékról 23 százalékra csökkent, ami azt jelenti, hogy

a járvány felgyorsította afrikai gazdaságok elmozdulását a nyersanyagok exportjára épülő gyarmati gazdaságszerkezet felől a technológiaintenzív gazdaságszerkezet irányába.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a nyersanyagok világpiaci kereslete ne lenne továbbra is nagyon jelentős tényező az afrikai gazdaságok teljesítménye szempontjából. Részben ugyanis az idei jó teljesítmény mögött is a kínai gazdaság második féléves magára találása, és ezzel összefüggésben a nyersanyagimport felpörgése állt.

Felkészülésre használták a lassabb terjedésből nyert időt

A járvány kitörésekor sok szakértő arra számított, hogy Afrikát a fejlett országoknál jóval súlyosabban fogja érinteni a vírus. Az alulfinanszírozott egészségügyi rendszerek, a szegénység és a higiéniás előírások betartását nehezítő infrastrukturális hiányosságok miatt sokan igazi katasztrófát jósoltak a kontinensen. Míg Dél-Amerikában beigazolódtak a hasonló előrejelzések, úgy tűnik, hogy Afrika Európához és Amerikához viszonyítva kevés veszteséggel vészeli át a járványt.

Mind a fertőzöttek száma, mind a halálozási arány tekintetében jobb a helyzet Afrikában, mint a többi kontinensen. Bár a koronavírus-statisztikák esetében megszokott bizonytalanságok*Egyes szakértők szerint a statisztikákból hiányozhatnak egyes coviddal összefüggésbe hozható halálesetek, ami a népességarányosan alacsony tesztelési számból is következhet, de más szakértők szerint mindez csak elhanyagolható mértékben torzítja a statisztikát. ebben az esetben is fennállnak, az biztos, hogy

sokkal kisebb károkat okozott a vírus, mint azt eleinte jósolták.

Afrikába a világ többi részéhez hasonlóan februárban érkezett meg a járvány, de a más kontinensekhez képest limitáltabb kontinensen és országon belüli mobilitásnak köszönhetően a terjedés lassabb volt: utolsóként Lesothóba csak május 13-án érkezett meg a vírus.

A legtöbb afrikai ország ki is használta az egérutat gyors és hatékony intézkedésekkel mind az egészségügy felkészítésében, mind a társadalmi távolságtartás biztosításában. Lesothóban például már az első eset megjelenése előtt bezárták az iskolákat, és kijárási tilalmat vezettek be.

Szenegálban 7 orvos jut 100 ezer lakosra, és az egész országban 12 intenzív ágy állt rendelkezésre. Ennek ellenére sikerült kordában tartani a vírust, köszönhetően többek között a rendkívül gyorsan felállított, 24 órában működő, fél nap alatt eredményt adó, a tünetekkel rendelkezők számára ingyenes tesztelőállomásoknak és az országszerte az utcán felállított kézmosó-pontoknak.

A 12 milliós Ruandában szintén a gyors hatósági reakció, valamint innovatív tesztelési módszerek eredményeképpen március és szeptember között összesen csak öt halálesetet kellett elkönyvelni.

Fiatal népesség, komolyan vett védekezés

A hatékony védekezéshez hozzájárultak a kontinensen gyakori járványok, amelyek felkészítették az országokat a védekezésre. Nyugat-Afrikában éppen tombolt az Ebola-járvány, amikor a COVID-19 megérkezett, így egyébként is készültségben volt mind az egészségügy, mind a társadalom egésze. Akár a rendvédelmi szervek szigorával, akár a járványok terén szerzett korábbi tapasztalatokkal összefügghet, hogy

az afrikai lakosság kifejezetten együttműködő volt a járványügyi előírásokkal.

Egy 18 országot átfogó kutatás alapján az emberek túlnyomó többsége komolyan vette a maszkviselésre, távolságtartásra, higiéniára vonatkozó, alapvető fontosságú elővigyázatossági javaslatokat. A lezárások súlyos gazdasági következményei ellenére az afrikaiak többsége komoly fenyegetésként tekintett a koronavírusra is.

Fotó: AFP / Europress

Az alacsony halálozási ráta a fiatal népességnek is köszönhető. Míg Európában és Észak-Amerikában a lakosság 18 százaléka 65 év feletti, a szub-szaharai Afrikában ugyanez az arány mindössze 3 százalék, és a lakosság 62 százaléka 25 évnél fiatalabb. A térség fertőzöttjeinek 91 százaléka a 60 év alattiak közül került ki, és 80 százalékuk tünetek nélkül esett át a betegségen.

Ehhez az is hozzájárulhatott, hogy míg Európában, Észak-Amerikában és a gazdagabb ázsiai országokban elterjedtek az idősotthonok, Afrikában jellemzően családban él az idős népesség, így a nálunk is központi szerepet kapó idősgondozási gócpontok nem jöttek létre. A nyugdíjaskorú népesség olyan vidéki területeken él, ahol a távolságtartás könnyebben megoldható, emellett pedig bár nincs róla tudományos konszenzus, de a magasabb átlaghőmérséklet és páratartalom is lassíthatta a vírus terjedését.

Jövőre még jobban szétszakadhat a mezőny

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a járvány és az azzal együtt járó gazdasági válság ne hozott volna nehéz helyzetbe néhány afrikai gazdaságot is. Afrikában csak Zambia jelentett államcsődöt, de ezt az államadósság újrastrukturálása nélkül kezelni tudták. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank legfrissebb jelentése alapján jelenleg hat szubszaharai ország van adósságnyomás*Ez az államcsőd előszobája, amikor egy ország nem tudja teljesíteni a hiteltörlesztési kötelességeit. alatt, és 11 másik ország közel van ehhez.

A járvány előtt a szubszaharai térség országainak átlagos adósságrátáját a GDP 56,4 százalékára becsülték 2020-ra, jelenleg viszont már 65,6 százalékra számítanak az előrejelzések. Ha ez az arány tovább növekedik, az számos országban adósságválságot indíthat be. Mindez eddig azért sem indult be, mert az év első felében a G20 és a Párizsi Klub országai egy évre felfüggesztették a szegényebb országok kétoldalú hitelei törlesztését. A határidőt pedig azóta fél évvel kitolva 2021 júniusára módosították, illetve a további hosszabbítás is benne van a pakliban.

Az adóssághelyzet romlását a kedvező globális pénzpiaci feltételek is segítették. Ahogy arra Barry Eichengreen, a Kaliforniai Egyetem (UC Berkeley) közgazdaságtan és politikatudomány professzora, az IMF korábbi főtanácsadója a Guardianben publikált cikkében felhívja a figyelmet, világszerte mélyben vannak az államkötvények kamatai, ami azt jelenti, hogy a kormányok szinte ingyen jutnak hitelhez.

Eichengreen szerint ha 2021-ben a tömeges oltások hatására visszatér a világgazdaságban a növekedés, és az amerikai jegybank tartja magát a laza pénzpolitikához, akkor számos fejlődő ország megúszhatja, hogy baj legyen az adósságából. Azok az országok viszont, amiknek az exportja jobban összezuhant a válság hatására, vagy ahol a hazautalásokból több pénz esett ki, jövőre már bajba kerülhetnek. Különösen, ha nem más országok vagy a lakosság, hanem külföldi befektetők tulajdonában van az államkötvényeinek jelentős része. Ez utóbbi szempont azért is jelentős, mert jövőre kétszer annyi külföldi magántulajdonban lévő adósság jár le, mint idén.

Ha ezekből tényleges államcsődök lesznek, akkor fonák módon a kontinens gazdaságai jövőre az idén tapasztaltnál sokkal jelentősebben szétszakadhatnak teljesítmény szempontjából, különösen ha tényleg kitart majd az említett öt hasító ország robosztus növekedése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok nem értik, de Afrikában csak a bizalmat kell megszerezni, és folyni fog a tejEgy Kongóba emigrált kisnyugdíjason és több, Afrikában próbálkozó üzletemberen keresztül mutatjuk be, hogy milyen magyarként üzletelni a déli kontinensen.

Világ Afrika járvány növekedés Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Stubnya Bence
2022. május 19. 14:27 Tech, Világ

Négy éven belül betiltanák az új gázkazánok beszerzését Hollandiában

Csak hibrid hőszivattyút lehetne beszerelni fűtéskorszerűsítés vagy új lakás felszerelése esetén. Ezzel a klíma és a hollandok pénztárcája is jobban jár a kormány szerint.

Váczi István
2022. május 19. 11:34 Tech, Világ

Kína egyelőre nem tölti be Oroszországban a technológiai űrt

Bár az orosz-kínai kereskedelem több mint 25 százalékkal nőtt az év első harmadában, a jelek szerint ez nem a technológiai ágazatnak köszönhető.

Váczi István
2022. május 18. 14:54 Pénz, Világ

Történelme során először megy csődbe ma egy ország

Srí Lankának 78 millió dollárt kellene még ma törlesztenie, hogy ne következzen be az 1948-ban függetlenné vált ország első államcsődje, de erre lényegében semmi esély sincs.

Fontos

Banyár József
2022. május 19. 17:38 Élet, Pénz

Hogyan lehet biztosítani az életpálya pénzügyi egyensúlyát?

Napjainkban a generációs transzferek nem biztosítják szisztematikusan az életpálya termelési és fogyasztási egyensúlyát, ezért ezt társadalmi szinten kell megtervezni.

Pálos Máté
2022. május 19. 04:34 Pénz, Vállalat

„Akkor közölték az árat, amikor elindították a kamiont” – jelentős drágulás jön a könyveknél

Évtizedek óta nem volt ekkora káosz a nyomdai megrendelések és a könyvek árképzése körül; előfordul, hogy már gyártás közben kell változtatni egy könyv árán.

Trippon Mariann
2022. május 18. 18:01 Adat, Pénz

Erős volt az első negyedéves növekedés, de fenntartható-e?

Az utóbbi években a magyar gazdaság tartósan az uniós és régiós átlag felett tudott növekedni, az egyensúlytalanságok miatt azonban elkerülhetetlen a gazdaságpolitikai fordulat.