Elvégeztük ugyanazt a nagy bevásárlást egy francia és egy magyar Lidlben, és az eredmény több szempontból is tanulságos lett.
A jogszabályi lehetőség és a hétköznapi gyakorlat szétválásának tipikus példája ez, egyben a könyvelők és a cégvezetők rémálma.
Megadóztatná a kerozint az Európai Bizottság, de csak 2023-tól és tíz évre elnyújtott, fokozatos bevezetéssel.
Az országos 5 százalékos lakásáfa kigolyózhatja a rozsdaövezeti projekteket. Nincs még minden veszve, de olyan népszerűek nem lesznek, mint amire eddig számíthattunk.
Továbbra is elég magas az adó- és járulékteher, így például a szlovákok és a horvátok is többet visznek haza, pedig a bruttó átlagbérük alacsonyabb.
A költségvetési tervezet arra utal, hogy a kormány nem akar berendezkedni egy hosszabb egészségügyi és pénzügyi válságra, a bevételeket nézve az idénre előirányzott számokat tolták át 2021-re.
A válságból való kilábalás óta kedvezően alakultak a költségvetés bevételei, az erős munkaerőpiacnak, magas fogyasztásnak és a dinamikus béremelkedésnek köszönhetően.
Úgy tűnik, hogy az ötletet az Angela Merkel vezette kormányzópárt sem veti el, pedig egyáltalán nem egyértelmű, hogy a megvalósítással el lehet érni minden célt.
Online pénztárgép, ekáer és e-útdíj: európai összevetésben is kiemelkedő a magyar gazdaság fehéredése a befizetett áfát nézve. A technológiai lehetőségeket azonban még messze nem aknázta ki a kormány.
Nagy reményeket fűz a kormány a rejtett gazdaság felszámolásához.