Nem lankad a kormány optimizmusa a koronaválság lefutásával kapcsolatban, legalábbis ez derül ki a héten benyújtott költségvetési tervezetből. Bár az idei évet nézve Varga Mihály a GDP három százalékos visszaesését emlegette nyilatkozataiban, a 2021-re vonatkozó költségvetés már 4,8 százalékos bővülést feltételez. De nem csak a GDP-növekedésnél, hanem az adóbevételekre vonatkozó becsléseknél is az tükröződik vissza, hogy gyors visszapattanást várnak.
Általános forgalmi adóból például 4982 milliárd forint beérkezésével számol a dokumentum, míg egy évvel ezelőtt ugyanezen a soron 4970 milliárd forint volt előirányozva 2020-ra. Pedig már a tavaly beadott tervezet is meglehetősen optimistának tűnt az áfa-bevételeket nézve: a fogyasztási adóbevételek példátlanul magas, az előző évhez képest 16 százalékos növekedését vetítette előre, miközben a gazdasági körülményekkel kapcsolatban a következő megállapítást tette:
Fel kell tehát készülni arra, hogy a nemzetközi gazdasági környezet romlása miatt a magyar gazdaságot tovább kell erősíteni (…).
Hasonló a helyzet a személyi jövedelemadót nézve is, a jövőre várt 2684 milliárdos bevétel szintén valamivel meghaladja az egy évvel ezelőtt 2020-ra prognosztizált 2609 milliárd forintot. Az idei sokkszerű összeomlás után tehát nem csak a fogyasztás, hanem a munkabérek, illetve a foglalkoztatás is eléri nagyjából az eredetileg 2020-ra várt szintet a kormányzat szerint. (Persze az inflációt is figyelembe kell venni, amit három százalékra becsül a 2021-es költségvetési tervezet, a 2020-as pedig 2,8 százalékra.)
A járvány nyomán fellépő rendkívüli kiadások fedezése sem arra utal, hogy a kormány jelentősen változtatni kívánna az eddigi költségvetési pályán. A Járvány Elleni Védekezési Alap (ami alapvetően korábban már létező kiadások összevonásából áll) harminc milliárdos központi tartalékán felül leginkább az eddig az önkormányzatokhoz befolyó gépjárműadó 87 milliárd forintos összegére és az idén májustól érvényben lévő kiskereskedelmi különadóból befolyó 54 milliárd forintra támaszkodhat. Vagyis a koronavírussal kapcsolatos kiadásokat jobbára nem a korábban is a kormányzat rendelkezésére álló forrásokból fedezi a költségvetés.
Az egyedi beruházások léptéke sem változik érdemben, a 2020-as 2070 milliárd forint után 2021-ben 2051 milliárdot szán a kormány az olyan fejlesztésekre, amelyeknek gazdaságélénkítő hatása lehet az állami megbízásokon keresztül. Összességében tehát a koronavírus a kormány tervei szerint nem rázza meg különösebben az állami költségvetést, a járvány teremtette rendkívüli helyzethez leginkább az önkormányzatoknak és a különadókat fizető vállalatoknak kell alkalmazkodniuk.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
